Vállalkozáson azt az [üzletszerűen végzett tevékenység]?et értjük, amely hosszú távú működés során, termékelőállítás vagy szolgáltatás nyújtása közben anyagi javakat állít elő saját, vagy idegen eszközökkel és munkaerővel.
A vállalkozás célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése piacon maradás és profit elérése közben, miközben a vállalkozó [jövedelem]? és [vagyon]? gyarapszik.
Gazdasági tevékenységük alapján megkülönböztetünk termelési tevékenységet folytató vállalkozást, melynek tevékenysége új használati javak előállítása vagy a meglévő javak értékének növelése, illetve szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozást, amely termelő vagy nem termelő fogyasztói szükségleteket elégítenek ki oly módon, amely nem minősül termelésnek.
Méret szerint megkülönböztetünk kisvállalkozásokat(50 fő alatt), középméretű vállalkozásokat(200-250 fő között) és nagyvállalkozásokat(250 fő felett).
Tulajdonosi forma szerint a vállalkozások lehetnek (rövid összefoglalással):
- Egyéni vállalkozás
A vállalkozás egyetlen személy tulajdonát képezi, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A vállalkozás bevétele és a vállalkozó bevétele megegyezik, ezért a vállalkozás adózott jövedelme a vállalkozó vagyonát gyarapítja. A vállalkozónak a vállalkozásban személyesen közre kell működnie, de a foglalkoztatott alkalmazottak száma nincs korlátozva. A vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeinek a teljesítéséért teljes vagyonával felel.
- Gazdasági társaság
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
- közkereseti társaság (kkt.)
A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A [gazdasági munkaközösség]? olyan közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll.
- betéti társaság (bt.)
A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott.
Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok
- egyesülés (csak jogi személy tagja lehet)
Az egyesülés jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
- közös vállalat (csak jogi személy tagja lehet)
A közös vállalat jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.
- korlátolt felelősségű társaság (kft.)
A korlátolt felelősségű társaság alapításának feltétele az előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőke. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
- részvénytársaság (rt.)
A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag ([részvényes]?) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, ([Nyrt.]?) amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra (tőzsde) bevezették.
Zártkörűen működik az a részvénytársaság, ([Zrt.]?) amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették.
- Állami vállalat
Az állami vállalat jogi személy. Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan gazdálkodik. Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.
- Szövetkezet
A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.
(A tartalom egy része a www.jegyzetportal.hu szabad felhasználhatóságú anyagaiból származik. Köszönjük!)