A részvénytársaság egy olyan gazdasági társaság, amelyet egy előre meghatározott alaptőkével alakítanak. Az alaptőke meghatározott számú és névértékű részvényből áll. A részvények tulajdonosainak kötelezettsége a társasággal szemben mindössze a részvény névértékének, vagy a kibocsátási értékének mértékére terjed ki.
A részvénytársaság megalapítható zárt körben, illetve nyilvánosan is. A társaság működhet zártkörűen, vagy nyilvánosan. A részvénytársaság nevében fel kell tüntetni a működési formát, vagy annak rövidítését ("zrt." vagy "nyrt.").
A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba, vagy a nyilvános forgalomba hozatal után azokat kivezetik a szabályozott piacról (rendszerint tőzsdéről). A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeit részben, vagy egészben nyilvánosan hozták forgalomba, vagy pedig a nem nyilvános forgalomba hozatal után a részvényeket nyilvános kereskedésre ajánlották, valamint a szabályozott piacra is bevezették.
A részvénytársaság legfőbb szerve a [közgyűlés]?. A társaság minden részvényesének jogában áll a közgyűlés tevékenységében részt venni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény külön tárgyalja a zártkörűen és a nyilvánosan működő társaságok esetében a közgyűlés jogait.
Hasonlóan jár el a törvény a kibocsátható részvényeknél, az alapításnál, a részvényesek jogainál és kötelezettségeinél és az alaptőke változtatásánál is.
Részletesebben lásd: 2006. évi IV. törvény X. fejezet