Ecopédia szócikk találomra
Hozamgörbe
A hozamgörbe a különböző futamidejű befektetésekhez tartozó éves hozamot mutatja meg.
Különböző futamidejű hiteltartozások [kamatláb]?ait a futamidőhöz viszonyítva ábrázoló függvény, mely a befektetés, illetve hitelnyújtás hozamát annak időtávjától függően tükrözi.
A hozamgörbe alatt első sorban valamely szuverén adós (például a Magyar Állam) által kibocsátott különböző futamidejű kötvények lejárata és azok hozama közötti kapcsolat értendő. A görbe egy pontja így megmutatja, hogy mennyi lenne a kamatot csak egyszer (lejáratkor) fizető állampapír hozama adott futamidő alatt.
Szuverén adósokon kívül, vállalatok és más szervezetek által kibocsátott kötvények hozamai is kimutatható a hozamgörbével. Ilyen esetekben az azonos kockázati osztályba sorolható kibocsátók kötvényeinek hozamait ábrázolják egy görbén. Különböző kockázati osztályokhoz különböző hozamgörbéket kell felállítani!
Ez a kibocsátó [jelenérték-számítás]?ához fontos, mert a hozamgörbe nemcsak a kötvények, részvények, származtatott ügyletek és más tőkepiaci eszközök árazásához szükséges, de a vállalati pénzáramlások értékeléséhez, mindenféle vállalati beruházási és [finanszírozás]?i döntés meghozatalához elengedhetetlen.
A hozamgörbe a gazdaságpolitika számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen a piac inflációs várakozásait is tükrözi.
A hozamgörbe felhasználásának területei:
- befektetési és beruházási döntések
- piaci várakozások
- fix kamatozású értékpapírokban tárolt tőke értéke
- monetáris politika - jegybanki alapkamattal való kapcsolat
Típusai:
- [Zéró-kupon hozamgörbe]? (azonnali vagy spot-)
- különféle lejáratú elemi kötvények hozamát mutatja egy adott időpontban
- [Referencia-hozamgörbe]?
- néhány kitüntetett lejárathoz (3, 6, 12 hónap ill. 3, 5, 10 és 15 év) ad meg hozamokat. Lejáratig számított hozamot mutat meg, tehát jelenérték-számításhoz nem használható.
Hozamgörbe-elméletek:
- A várakozási hipotézis
- várakozási hipotézis szerint a határidős (forward) hozam egyenlő a várható jövőbeli azonnali (spot) hozammal
- A likviditási preferencia elmélete
- Tapasztalatok szerint a befektetők tőkéjüket szívesebben kötik le rövid lejárattal, hiszen a bizonytalan jövő miatt, amennyiben váratlanul pénzre lenne szükségük, a hosszú távú befektetéseikből tőkéjüket csak kedvezőtlen feltételek mellett szabadíthatnánk fel. Ezért hosszú távú lejáratra csak likviditási prémium esetén hajlandók.
- A szegmentált piacok hipotézise
- A fent említett két elmélet alapja, hogy a különféle lejáratú kötvények potenciális helyettesítői egymásnak, ezzel szemben a szegmentált piacok hipotézise szerint a a különféle befektetők eltérő befektetési horizonton mozognak. Így a különböző lejárati szegmensek külöünböző piacoknak tekinthetők.
- A preferált lejáratok elmélete
- Ezen elmélet szerint ugyan a befektetők előnyben részesítenek egy a saját befektetési horizontjának megfelelő lejárati tartományt, de megfelelő mértékű likviditási prémium fejében más lejáratú kötvényt is hajlamosak tartani.