Ajánló

Magyarországon 1999 óta külön törvény foglalkozik a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályaival, ez az 1999. évi XLII. törvény. Legutóbbi változtatásai 2012 január 1-től léptek érvénybe, melyek a népegészségügyi érdekeket és a nemdohányzók védelmét érintő szabályozást is szigorította.

A legújabb változtatások szerint 2012 január 1-től tilos a dohányzás: 

- a közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, 

(a törvényi értelmezés szerint közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött, így ide tartoznak a szórakozó- és vendéglátóhelyek is,) 

- a munkahelyeken, 

- a közösségi közlekedési eszközökön, azok megállóiban, és ötméteres környezetében, 

- az aluljárókban és egyéb zárt légterű, közterületnek minősülő közlekedő összekötő terekben,

- a játszótereken és ötméteres környezetükben, 

A felsoroltakon kívül a helyi önkormányzatok saját rendelkezési körüben további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Dohányozni elvileg az ezeken kívül eső helyeken lehet, ha nincs külön dohányzást tiltó figyelmeztető jelzés, illetve ahol dohányzóhely van kijelölve. 

A törvény értelmében nem jelölhető ki dohányzóhely:

-  közforgalmú intézmények és munkahelyek zárt légterű helységeiben, kivéve a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen, valamint szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy a dohányzást az a törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

-  közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, azaz vonatokon, helyiérdekű vasúton, városi vagy távolsági autóbuszon, stb., azaz megszűnnek a dohányzókocsik.

A törvény külön fejezetben rendelkezik arról, hogy közoktatási intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, illetve egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely.

Zárt légtérben csak 

- a szállodák elkülönített, külön légterű helységeiben,

- büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,

- az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

- a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja,

alakítható ki dohányzóhely, amennyiben a kialakított helység megfeleltethető a törvény 1. § (7) és (8) bekezdésében foglalt feltételeinek.

A dohányzási tilalom betartását a törvényben foglaltak szerint az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot kell kiszabnia. 

A bevezetést követően három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik a bírságolás, ezen időszak alatt a hatóságok csak figyelmeztetnek. A türelmi idő lejárta után a bírság mértéke magánszemélyek esetében 20.000 forinttól 50.000 forintig (helyszíni bírság esetében 30.000 forint), intézmények esetében a felelős személy tekintetében 100.000 forinttól 250.000 forintig, az intézmény tekintetében 1.000.000 forinttól 2.500.000 forintig terjed.

A bírság kiszabásától az államigazgatási szerv eltekinthet, ha az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl a tilalmat megsértőt a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására felszólította. 

Forrás: 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól