Az "1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról" meghatározása szerint:
"A mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe."
Ezen meghatározás alapján kiderül, hogy általában kis összegű, csak magánszemély által igénybevehető hitel vagy pénzkölcsön igénybevétele, általában szabad - bár több formájában speciálisan meghatározott célú - felhasználás mellett.
Fogyasztási hitelt hitelintézetek és [pénzügyi szolgáltató]?k egyaránt nyújthatnak.
Az egyes gazdálkodó szervezetek az általuk forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általuk nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztók részére részletfizetést vagy halasztott fizetést biztosíthat, kölcsönt nyújthat de ez - a hitelintézet által kötött ilyen ügylet kivételével - nem minősül engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak. Az ilyen jellegű kölcsönszerződések szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény állapítja meg.
A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, például:
- személyi hitel
- [gépjármű hitel]?
- folyószámlahitel
- hitelkártya
- áruhitel
Ezen hitelfajtákat saját szócikk alatt bővebben tárgyaljuk, de általánosságban jellemző rájuk, hogy a hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat,) a pénzügyi intézmények - a jogszabályok által megszabott keretek között - saját üzletpolitikájuk szerint alakítják.
Az 1996. évi CXII. törvény 212 -214/C. §-ai a fogyasztási kölcsönt, mint a hitelügyletek egy speciális típusát külön szabályozzák és az egyéb hitelügyletektől részben eltérő, többlet szabályokat állapítanak meg rá. A fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor egy ilyen többlet követelménynek tekintendő, hogy "a hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé."
A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse:
- a hitelszerződés tervezetét,
- a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját,
- a [hitelprolongálás]? várható költségét,
- az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a [hitelfelmondás]? feltételeit,
- a teljes futamidőre kiszámított kamatot,
- a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal a [teljes hiteldíjmutató]?t (THM), a THM számításának módját és a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és várható összegét,
- az összes - a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő - költséget, valamint
- a pénzügyi intézmény által a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket.
A pénzügyi intézmény a tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel.
A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy illetve személyi biztosíték szolgálhat, melyet a bank késedelem vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít. Ingatlan szolgál fedezetül a lakáshiteleknél, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Ingó fedezet lehet bármely vagyontárgy (pl. autó), amit jellemzően áruhitelek vagy személyi kölcsön felvétele esetében alkalmaznak. Személyi biztosíték a kezes illetve az adóstárs, az előző abban az esetben köteles helytállni, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, míg az adóstárs a főadóssal egyetemlegesen felel a felvett hitel visszafizetéséért, a hitelező felé tehát az adóssal egyenlő módon köteles helytállni.
Előfordulhat, hogy a hitelfelvevőt olyan váratlan esemény – baleset, munkahely elvesztése – éri, ami miatt nem tudja tovább törleszteni a hitel még hátralévő részleteit. Ez a hitelszerződéstől való elállásra azonban nem jogosít. Amennyiben a szerződéskötéskor a fenti váratlan eseményekre szóló [hitelfedezeti életbiztosítás]?t kötünk, akkor a hiteltörlesztés nem lehet probléma, ilyen biztosítás hiányában azonban célszerű felvenni a kapcsolatot a hitelintézettel és szerződésmódosítást kezdeményezni a hitel törlesztésének átütemezése érdekében. Erre általában meghatározott díj ellenében van mód. Amennyiben lehetséges, akkor ezt a módosítást még a részlet esedékessége előtt tegyük meg, a hitelnyújtó ugyanis a törlesztőrészlet elmaradása esetén késedelmi kamatot számít fel.
A hitelfedezeti biztosítás segítségével felkészülhetünk váratlan eseményekre, amelyek egyébként megnehezítenék vagy lehetetlenné tennék hiteltörlesztésünket. Biztosítást köthetünk arra az esetre, ha váratlan baleset vagy betegség ér bennünket, így a keresetkiesés ellenére fedezhetjük a fennmaradó hitel törlesztését. A védelemnek természetesen díja van, amit a felhasznált hitel után százalékosan, vagy fix összegben határoznak meg.
Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alábbiakat:
- a szerződés tárgyának meghatározása,
- az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató,
- a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslés,
- a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét,
- azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
- törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
- szükséges biztosítékok meghatározása,
- a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
- előtörlesztési lehetőség.
Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél - a szerződés megszüntetése érdekében - minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával. Ilyen törlesztés vagy teljesítés esetén a hitelintézet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, azon feltételeket is, melyek alapján a pénzügyi intézmény lényeges szerződéses kötelezettségen változtathat.
Az 1996. évi CXII. törvény 214/C. § rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény az ügyfelet nem kötelezheti arra, hogy a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelések ellenében váltókötelezettséget vállaljon. A pénzügyi intézmény nem fogadhat el csekket az ügyféltől fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására. Amennyiben ilyen biztosíték nyújtására 2001. január 1-jét követően mégis sor került, az ügyfél bármikor követelheti a pénzügyi intézménytől a váltó vagy csekk visszaadását. A pénzügyi intézmény felel minden olyan kárért, mely az ügyfelet a fenti váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.
A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó, hivatkozott szabályoktól - a fogyasztó hátrányára - eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Az 1996. évi CXII. törvény 214/A. §-a meghatározza a fogyasztó - esedékes fizetésre vonatkozó - visszatartási jogát, valamint a szerződéstől történő elállásának feltételeit.