Már 1219 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 

Az "1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról" meghatározása szerint:

"A mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe."

Ezen meghatározás alapján kiderül, hogy általában kis összegű, csak magánszemély által igénybevehető hitel vagy pénzkölcsön igénybevétele, általában szabad - bár több formájában speciálisan meghatározott célú - felhasználás mellett.

Fogyasztási hitelt hitelintézetek és [pénzügyi szolgáltató]?k egyaránt nyújthatnak.
Az egyes gazdálkodó szervezetek az általuk forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általuk nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztók részére részletfizetést vagy halasztott fizetést biztosíthat, kölcsönt nyújthat de ez - a hitelintézet által kötött ilyen ügylet kivételével - nem minősül engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak. Az ilyen jellegű kölcsönszerződések szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény állapítja meg.

A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, például:

Ezen hitelfajtákat saját szócikk alatt bővebben tárgyaljuk, de általánosságban jellemző rájuk, hogy a hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat,) a pénzügyi intézmények - a jogszabályok által megszabott keretek között - saját üzletpolitikájuk szerint alakítják.

Az 1996. évi CXII. törvény 212 -214/C. §-ai a fogyasztási kölcsönt, mint a hitelügyletek egy speciális típusát külön szabályozzák és az egyéb hitelügyletektől részben eltérő, többlet szabályokat állapítanak meg rá. A fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor egy ilyen többlet követelménynek tekintendő, hogy "a hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé."

A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse:

  •     a hitelszerződés tervezetét,
  •     a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját,
  •     a [hitelprolongálás]? várható költségét,
  •     az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a [hitelfelmondás]? feltételeit,
  •     a teljes futamidőre kiszámított kamatot,
  •     a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal a [teljes hiteldíjmutató]?t (THM), a THM  számításának módját és a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és várható összegét,
  •     az összes - a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő - költséget, valamint
  •     a pénzügyi intézmény által a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket.

A pénzügyi intézmény a tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel.

A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy illetve személyi biztosíték szolgálhat, melyet a bank késedelem vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít. Ingatlan szolgál fedezetül a lakáshiteleknél, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Ingó fedezet lehet bármely vagyontárgy (pl. autó), amit jellemzően áruhitelek vagy személyi kölcsön felvétele esetében alkalmaznak. Személyi biztosíték a kezes illetve az adóstárs, az előző abban az esetben köteles helytállni, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, míg az adóstárs a főadóssal egyetemlegesen felel a felvett hitel visszafizetéséért, a hitelező felé tehát az adóssal egyenlő módon köteles helytállni.

Előfordulhat, hogy a hitelfelvevőt olyan váratlan esemény – baleset, munkahely elvesztése – éri, ami miatt nem tudja tovább törleszteni a hitel még hátralévő részleteit. Ez a hitelszerződéstől való elállásra azonban nem jogosít. Amennyiben a szerződéskötéskor a fenti váratlan eseményekre szóló [hitelfedezeti életbiztosítás]?t kötünk, akkor a hiteltörlesztés nem lehet probléma, ilyen biztosítás hiányában azonban célszerű felvenni a kapcsolatot a hitelintézettel és szerződésmódosítást kezdeményezni a hitel törlesztésének átütemezése érdekében. Erre általában meghatározott díj ellenében van mód. Amennyiben lehetséges, akkor ezt a módosítást még a részlet esedékessége előtt tegyük meg, a hitelnyújtó ugyanis a törlesztőrészlet elmaradása esetén késedelmi kamatot számít fel.
A hitelfedezeti biztosítás segítségével felkészülhetünk váratlan eseményekre, amelyek egyébként megnehezítenék vagy lehetetlenné tennék hiteltörlesztésünket. Biztosítást köthetünk arra az esetre, ha váratlan baleset vagy betegség ér bennünket, így a keresetkiesés ellenére fedezhetjük a fennmaradó hitel törlesztését. A védelemnek természetesen díja van, amit a felhasznált hitel után százalékosan, vagy fix összegben határoznak meg.

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alábbiakat:

  •     a szerződés tárgyának meghatározása,
  •     az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató,
  •     a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslés,
  •     a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét,
  •     azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
  •     törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
  •     szükséges biztosítékok meghatározása,
  •     a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
  •     előtörlesztési lehetőség.

Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél - a szerződés megszüntetése érdekében - minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával. Ilyen törlesztés vagy teljesítés esetén a hitelintézet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, azon feltételeket is, melyek alapján a pénzügyi intézmény lényeges szerződéses kötelezettségen változtathat.

Az 1996. évi CXII. törvény 214/C. § rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény az ügyfelet nem kötelezheti arra, hogy a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelések ellenében váltókötelezettséget vállaljon. A pénzügyi intézmény nem fogadhat el csekket az ügyféltől fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására. Amennyiben ilyen biztosíték nyújtására 2001. január 1-jét követően mégis sor került, az ügyfél bármikor követelheti a pénzügyi intézménytől a váltó vagy csekk visszaadását. A pénzügyi intézmény felel minden olyan kárért, mely az ügyfelet a fenti váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.

A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó, hivatkozott szabályoktól - a fogyasztó hátrányára - eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Az 1996. évi CXII. törvény 214/A. §-a meghatározza a fogyasztó - esedékes fizetésre vonatkozó - visszatartási jogát, valamint a szerződéstől történő elállásának feltételeit.

Hirdetés







Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár póker szabályok, stratégiák online receptek