A kezesség jogi értelemben egy szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettség, amely egy másik kötelezettség teljesítését biztosítja.
A kezes írásban vállalja az adós szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését amennyiben az adós elmulasztja azt. A kezes tehát az adóshoz képest járulékos adós, nem adóstárs.
A kezes helytállási kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért ő kezességet vállalt, így kötelezettsége nem lehet súlyosabb mint az adós által vállaltak, de kiterjedhet az elválallása utáni mellékszolgáltatásokra is, ha a kezes ezek kikötéséről tudott.
A kezesség törvényi alapját a Ptk. (Polgári törvénykönyv) 272.-276. §-ai képzik.
A kezességnek két fajtája van:
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez az ún. sortartási kifogás viszont nem gátolja az adós és a kezes együttes perlését.
Készfizető kezesség
Készfizető kezes az, akivel szemben a hitelező az adóstól, ill. más kezesektől függetlenül, elsődlegesen felléphet. A kezes ilyenkor az adóssal egy sorban áll, vagyis a hitelező döntésén múlik, hogy ki az, akitől először követeli az adósság rendezését.
A kezességet sok esetben, sokféle kötelezettség biztosítására alkalmazzák, leggyakrabban mégis hitelszerződés és [kölcsönszerződés]? biztosítékaként találkozhatunk vele. Ezen szerződéstípusokban a hitelnyújtók általában olyan esetekben kérik kezes bevonását a hitelügyletbe, ha kevésnek tartják a biztosítékul felajánlott ingatlant, vagy a hitelt felvevő hitelképességét. Kezesség esetén az adós teljes vagyonán kívül a kezes teljes vagyona is fedezetül szolgál a jogosult, tehát a hitelező részére. A kezességi szerződéssel arra vállaltatnak kötelezettséget a kezessel, hogy amennyiben az adós nem teljesít, a kezes fog helyette a hitelezőnek teljesíteni. Hitel- vagy kölcsönügyletek esetén a bankok szinte kizárólag készfizető kezességet fogadnak el.
Lényeges, hogy a kezességi szerződés nem az adós és a kezes, hanem a hitelező és a kezes között jön létre. A szerződés létrejöttéhez tehát nem elegendő az adós és a kezes esetleges megállapodása, a Ptk. 272. § (2) bekezdése alapján kezességet csak írásbeli nyilatkozattal lehet érvényesen vállalni.