Jelzáloghitel

A jelzálog jogi alapjait a Ptk. (Polgári törvénykönyv) 261.-264. §-i írják le.
Emellett a részletes szabályozást az "1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről", és ezen törvény hatályos módosításai tartalmazzák.

A jelzáloghitel ([fedezetes hitel]?) fedezet mellett nyújtott hitel, melyben a fedezetet általában - de nem minden esetben - ingatlan jelenti.
A pénzintézet tulajdonképpen kockázatot vállal, mikor hitelt nyújt és [biztosíték]?ot kér. Mivel gyakorlatilag a fedezetes hitel nagyobb pénzösszegű hitelt jelent, ezért az ingatlan megfelelő biztosíték.

A jelzáloghitel lehet lakáshitel (pl. vétel, bővítés), [szabadfelhasználású hitel]?, illetve életbiztosítással vagy előtakarékossággal [kombinált hitel]? is.
Létezik [forint]? alapú ([forinthitel]?) és deviza alapú (devizahitel). A deviza alapkamatok általában jóval alacsonyabbak, de ilyen konstrukció esetében úgynevezett [árfolyamkockázat]?ot kell vállalni, tehát számolni kell a devizaárak ingadozásával. A forint alapkamat mindig magasabb, a fizetendő [ügyleti kamat]? a jegybanki alapkamat értéke felett áll néhány százalékkal.

Létezik betét fedezetes hitel is, melynél például egy nagyobb összegű lekötött betét esetén kaphatunk egy közel azonos összegű folyószámlahitelt. Ezért tulajdonképpen a betét a fedezet, de magát a folyószámlahitelt mégis a [fedezet nélküli hitel]?hez soroljuk.