Az energiatakarékos gazdasági szemlélet Magyarországon az Európai Uniós kötelezettségvállalásokkal együtt kiterjed az épületek energiatakarékosságára is. Az Európai Unió 2002-ben direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében magasabb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a lakásoknak és a közintézményeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Az egyes épületek energiafogyasztásának mértékéről ad felvilágosítást az energetikai tanúsítvány, más néven e-tanúsítvány, vagy e-zöldkártya.
Maga a tanúsítvány egy igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a vonatkozó törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. Az energetikai tanúsítványt az épületenergetikai auditjelentés alapján a tanúsítási vizsgával rendelkező szakember készítheti el.
A tanúsítást 2009. január 1-jétől minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges, illetve a rendelet hatálya alá tartozó alábbi feltételek megléte:
176/2008.(VI.30.)korm. rendelet 1.§ (3)bekezdése szerint
- új épület építése;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
- bérbeadása; - 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületesetén.
176/2008.(VI.30.)korm. rendelet 1.§ (2)bekezdése szerint:
Nem terjed ki a rendelet hatálya a következő épületekre:
- az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
- az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
- a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
- a hitéleti rendeltetésű épületre;
- a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
- a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
- azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere (hétköznapi nyelven:szellőztetés) szükséges, illetve alakul ki;
- a műhely rendeltetésű épületre;
- a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.
A tanúsítványnak tartalmaznia kell:
- a számítás alapadatainak rögzítését,
- az épület szerkezeti elemeinek hőtechnikai számításait,
- a gépészeti rendszerek típusait,
- az épületek rendeltetéséről és a kialakított gépészeti rendszerektől függően a különböző célú (fűtés, melegvíz, világítás, hűtés, szellőzés) energiafelhasználásokat,
- az összesített energetikai jellemzőket,
- a lakás energetikai besorolását,
- egy rövid leírást az energetikai besorolás javításának lehetőségeire.
A megfelelőséget az új épületeknél megfelelő építési anyagok felhasználásával, régebbi épületek utólagos szigetelésével, nyílászáró-cseréjével lehet elérni vagy magasabb szinre emelni. Az összesített energetikai jellemzőkbe beletartozik az épület fűtése és energiafelhasználása, mely energiatakarékos fogyasztókkal, energetikai korszerűsítéssel, vagy akár decentralizált energiatermelés kiépítésével is magasabb szintre emelhető.
Ezen eljárások kivitelezéséhez az Európai Unió, Magyarország kormánya, különböző közhasznú szervezetek pályázatokat írt illetve ír ki, emellett a bankok kínálatában megjelentek a piaci kamatozású, vagy akár államilag támogatott zöld hiteltermékek.
A tanúsítvány a kiállítás dátumától számított 10 évig érvényes.