A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül a fosszilis tüzelőanyagok árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetősen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU tagországai energiafelhasználásának csak 6,2%-a származott megújuló energiaforrásból. A tendenciák azonban mindenképpen kedvezők, amit erősít az Európai Unió elköteleződése a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás elleni küzdelem mellett.
2007. január 10-én mutatta be az Európai Bizottság az első, közös európai energiapolitikáról szóló hároméves tervet. Hosszabb távon az a cél, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami azt jelentené, hogy az 1990-es évi kibocsátáshoz képest 15%-kal mérséklődne ez a mutató. Ennek eléréséhez nagy mértékben hozzájárul az energiatakarékos gazdasági szemlélet, mely alapján számos lakosságot is érintő intézkedés került bevezetésre. Többek között előírás lett a háztartási elektromos eszközök [energiacímké]?je a tudatos vásárlás támogatása érdekében, a nagyteljesítményű hagyományos technológiájú izzók piacról való kivezetése, az épületek utólagos fűtéskorszerűsítése és szigetelése, valamint a decentralizált energiatermelés megismertetése és elterjesztése.
Magyarország mint Európai Uniós tagország minden energiatakarékossági törekvést támogat. Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben [2010-2020]? a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, mely ennél magasabb, 14,65%-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez.
Az európai trendek tehát a a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedése felé mutatnak, melyek a lakosság tekintetében általában napelemes, napkollektoros, hőszivattyús, esetleg hőtermelő kazános rendszerek. Kiépítésükhöz többféle pályázat illetve úgynevezett zöld hitel megoldások segítenek.