A gazdasági társaságok szabályozását a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény tartalmazza. A törvény megkülönböztet [jogi személyiség]?gel rendelkező és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot. A társaságok célja, a közös üzletszerű gazdasági tevékenység végzése. A gazdasági társaságoknak minden esetben kell rendelkezzenek névvel, valamint nevüknek tartalmaznia kell a társasági formát is.
A gazdasági társaság formái:
- Jogi személyiséggel rendelkező társaság:
- Jogi személyiség nélküli társaság:
A gazdasági társaságok alapításához szükséges egy társasági szerződés, melyet minden alapító tagnak alá kell írnia. A részvénytársaságok alapításához alapszabály szükséges, az egyszemélyes társaság alapításához pedig alapító okirat. A szerződést a cégbíróság elbírálja, majd bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ahhoz hogy egy társaság megszülessen, mindegyik alapító tagnak valamekkora vagyoni hozzájárulást kell tegyen. A szerződés aláírásának napjától a társaság előtársasági formában már működhet és jogképes is. Ekkor a különféle ügyletekben a "bejegyzés alatt" ("b.a.") kiegészítést kell a társaság neve után írni. A cégnyilvántartásba való vétel után megszűnik az előtársasági forma.
Mindegyik társaság kell rendelkezzen egy legfőbb szervvel. A közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál ezt tagok gyűlésének nevezik, míg a korlátolt felelősségű társaságok esetében taggyűlésnek, a részvénytársaságoknál pedig közgyűlésnek.
A társaságok megszűnhetnek jogutód nélkül, illetve jogutóddal. A jogutód nélküli megszűnés esetében alkalmazható a felszámolás, vagy a végelszámolás (a társaság anyagi helyzetétől függően). Jogutódlás esetében lehetséges a társasági forma váltása, az egyesülés (összeolvadás, beolvadás), vagy a szétválás (különválás, kiválás).