Lakáslízing

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. sz. mellékletének 11. pontja szerint lakáslízing:
"Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A lakás-lízingszerződés lehet zárt és nyílt végű."

Tehát a lakáslízing a lakáshitel egy olyan formája, ahol az a lakáshitelnél megszokott elidegenítései és terhelési tilalom bejegyzése helyett a lízingcég a tulajdonjogot tartja fenn magának a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig. A lízingcég az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a hitelt felvevőnek. A futamidő alatt a bejegyzett tulajdonjog a lízingbeadóé, a gyakorlati tulajdonjog a lízingbevevőé, a lízingbevevő havídíjat fizet, a lízingcég a díjat elosztva jóváírást végez a véltelár tőkéjében, kamatában, a szerződésben foglalt feltételek mellett az ingatlanhoz kapcsolódó költségekben.

A zárt végű lakás-lízingszerződés tartalmát tekintve a lakás tulajdonjogának részletvétellel történő megszerzésére irányul. A lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi, eddig az időpontig a lízingbeadó a bejegyzett tulajdonjogát fenntartja. A lízingszerződést a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie.
A konstrukció lényege, hogy az ingatlan vételárát a lízingcég kifizeti az építtetőnek, vagyis a tulajdonjog az övé lesz. A vásárló beköltözhet a lakásba - a szokásos értékbecslési díjak, folyósítási díjak és illetékek megfizetése után - és tulajdonosi jogokat gyakorolhat. A lízingcég felé pedig a futamidő végéig fizeti a lízingdíjat. A vásárló csak a futamidő végén válik a lakás tulajdonosává, ha rendesen fizeti a részleteket.

A legfrissebb illetéktörvény változás értelmében a 2009. január 23.-a után megkötött zárt végű lízing-finanszírozással vásárolt lakások esetében a lízingbevevők javára tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet kell bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie annak a magánszemélynek, aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.

Ezekből a leírásokból kiderül, hogy a lakáslízing gyakorlatilag egy tartós, hosszú távú bérleti szerződésként is fölfogható.
Ha az adott helyzetben nem tudunk, vagy nem szándékozunk [lakáscélú ingatlan]?t vásárolni, viszont bérelni szeretnénk huzamosabb ideig, akkor ezt ebben a konstrukcióban megtehetjük. Előnye egy bérleti jogviszonnyal szemben, hogy a futamidő végén az ingatlan tulajdonjoga a nevünkre kerülhet.

További előnye, hogy a lakáshitellel szemben, hogy a lízingcégek önerő nélküli konstrukciókat is kínálnak. Igénylés előtt mindenképpen érdemes több cég ajánlatai között tájékozódni, hogy az egyéni helyzetünkhöz legjobban viszonyuló ajánlatot fogadjuk el. Az igénylés folyamata során a lízingcég [hitelvizsgálat]?ot végez, tájékozódva az igénylő [hitelképesség]?éről. Különböző cégek más-más feltételekkel kínálhatják szolgáltatásaikat.
Magas kockázatú hitelminősítés esetén a lízingcég további jogi biztosítékokat kérhet, ilyen lehet az akár más ingatlanra is keterjesztett [zálogjog]?, az opciós (vételi) jog, a kezesség, az óvadék, vagy a bankgarancia. 
A megvehető ingatlan árának - megfelelő hitelminősítéssel rendelkezve - nincs felső határa, és a finanszírozás jelenleg maximum 25 évre vehető igénybe.
Előnye még, hogy ellentétben a lakáshitelek egyéb formáival, hogy itt tárolót, illetve garázst is lehet venni - igaz, ezekben az esetekben önerő kell. Használt lakások, illetve egyéb feltételek teljesülése mellett új lakások lízingeléséhez is önerő szükséges.
Elsősorban azoknak kínálják ezt a típusú finanszírozási formát, akik nem rendelkeznek megfelelő önerővel, de elég jövedelmük van a viszonylag magas törlesztőrészletek fizetéséhez.
Másik, gyakran előforduló eset, amikor a lízingbevevő cége, vállalkozása nevére szeretne lakást, házat vásárolni. A lakáslízing jellemzően a pénzügyi lízing konstrukció, ezen konstrukció esetében pedig a lízingdíj kamata biztosan elszámolható, nyílt végű pénzügyi lízing esetén ezen felül még a lízingdíj ÁFÁ-ja is leírható költségként. Érdemes figyelembe venni, hogy a hatályos szabályozás szerint lehet-e évente amortizációt is elszámolni.

A konstrukciónak azonban számos hátránya van. Az egyik legjelentősebb, hogy az ingatlan gyakorlatilag csak a futamidő végén lesz a vásárló tulajdona.
Ez nem csak azt jelenti, hogy sokkal nehézkesebb lesz lakást cserélni, továbbköltözni a futamidő vége előtt - eladni az ingatlant ugyanis csak akkor lehet, ha a lízingcég számára is elfogadható vevőt találunk, vagyis a vevő átvállalja, és át is tudja vállalni a törlesztőrészleteket. Természetesen előtörlesztésre is van lehetőség, és akár bérbe is adható az ingatlan a futamidő alatt is - hanem a futamidő alatt felmerülő költségekek tekintetében is nehézségek támadhatnak.
Ellenőrizni kell a szerződés feltételei között, hogy a rezsidíjak fizetésének késedelme vagy elmulasztása szerződés felmondási ok-e abban az esetben, ha a mérőórák a lízingbeadó nevén maradnak. (Hiszen ilyen esetben a lízingbeadó áll szerződésben a közműszolgáltatóval, és a havidíj fizetési kötelezettség is őt terheli elsősorban.)
Ugyancsak kérdéses a lakás felújításával kapcsolatos költségek viselése és elszámolása is, hiszen tíz-húsz éves futamidő alatt ez elkerülhetetlenül szükségessé válik. Kérdés, hogy az ilyen költségeket beszámítják-e a lízingdíjba vagy egyszerűen a lízingbevevő kötelezettségévé teszik a kifizetését, beszámítás nélkül.
Ide kapcsolódnak még azok a rendelkezések, hogyha esetleg az idő előtti kiköltözésre sor kerül, a lízingbevevőt kötelezik-e a lakás újrafelújítási költségeinek viselérére.
Felmondási és megtéritési ok-e a lakás rongálása, a szándékos károkozás esete, illetőleg az a fizetési kötelezettség, amely a biztosító által nem térített károkból származik, hiszen ezek alapján a lízingbeadó bármikor emelheti a havidíj összegét, vagy akár a szerződés felmondását is kezdeményezheti bármely káresemény okán, ami a biztosító vállalt kötelezettségén kívül esik.
Ugyancsak a szerződések konkrét rendelkezései határozzák meg a lízingdíj késedelmes fizetésének következményeit.