Már 1221 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. sz. mellékletének 11. pontja szerint lakáslízing:
"Az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó az ingatlan tulajdonjogát a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A lakás-lízingszerződés lehet zárt és nyílt végű."

Tehát a lakáslízing a lakáshitel egy olyan formája, ahol az a lakáshitelnél megszokott elidegenítései és terhelési tilalom bejegyzése helyett a lízingcég a tulajdonjogot tartja fenn magának a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig. A lízingcég az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a hitelt felvevőnek. A futamidő alatt a bejegyzett tulajdonjog a lízingbeadóé, a gyakorlati tulajdonjog a lízingbevevőé, a lízingbevevő havídíjat fizet, a lízingcég a díjat elosztva jóváírást végez a véltelár tőkéjében, kamatában, a szerződésben foglalt feltételek mellett az ingatlanhoz kapcsolódó költségekben.

A zárt végű lakás-lízingszerződés tartalmát tekintve a lakás tulajdonjogának részletvétellel történő megszerzésére irányul. A lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi, eddig az időpontig a lízingbeadó a bejegyzett tulajdonjogát fenntartja. A lízingszerződést a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie.
A konstrukció lényege, hogy az ingatlan vételárát a lízingcég kifizeti az építtetőnek, vagyis a tulajdonjog az övé lesz. A vásárló beköltözhet a lakásba - a szokásos értékbecslési díjak, folyósítási díjak és illetékek megfizetése után - és tulajdonosi jogokat gyakorolhat. A lízingcég felé pedig a futamidő végéig fizeti a lízingdíjat. A vásárló csak a futamidő végén válik a lakás tulajdonosává, ha rendesen fizeti a részleteket.

A legfrissebb illetéktörvény változás értelmében a 2009. január 23.-a után megkötött zárt végű lízing-finanszírozással vásárolt lakások esetében a lízingbevevők javára tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet kell bejegyezni a tulajdoni lap III. részére.

A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie annak a magánszemélynek, aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.

Ezekből a leírásokból kiderül, hogy a lakáslízing gyakorlatilag egy tartós, hosszú távú bérleti szerződésként is fölfogható.
Ha az adott helyzetben nem tudunk, vagy nem szándékozunk [lakáscélú ingatlan]?t vásárolni, viszont bérelni szeretnénk huzamosabb ideig, akkor ezt ebben a konstrukcióban megtehetjük. Előnye egy bérleti jogviszonnyal szemben, hogy a futamidő végén az ingatlan tulajdonjoga a nevünkre kerülhet.

További előnye, hogy a lakáshitellel szemben, hogy a lízingcégek önerő nélküli konstrukciókat is kínálnak. Igénylés előtt mindenképpen érdemes több cég ajánlatai között tájékozódni, hogy az egyéni helyzetünkhöz legjobban viszonyuló ajánlatot fogadjuk el. Az igénylés folyamata során a lízingcég [hitelvizsgálat]?ot végez, tájékozódva az igénylő [hitelképesség]?éről. Különböző cégek más-más feltételekkel kínálhatják szolgáltatásaikat.
Magas kockázatú hitelminősítés esetén a lízingcég további jogi biztosítékokat kérhet, ilyen lehet az akár más ingatlanra is keterjesztett [zálogjog]?, az opciós (vételi) jog, a kezesség, az óvadék, vagy a bankgarancia
A megvehető ingatlan árának - megfelelő hitelminősítéssel rendelkezve - nincs felső határa, és a finanszírozás jelenleg maximum 25 évre vehető igénybe.
Előnye még, hogy ellentétben a lakáshitelek egyéb formáival, hogy itt tárolót, illetve garázst is lehet venni - igaz, ezekben az esetekben önerő kell. Használt lakások, illetve egyéb feltételek teljesülése mellett új lakások lízingeléséhez is önerő szükséges.
Elsősorban azoknak kínálják ezt a típusú finanszírozási formát, akik nem rendelkeznek megfelelő önerővel, de elég jövedelmük van a viszonylag magas törlesztőrészletek fizetéséhez.
Másik, gyakran előforduló eset, amikor a lízingbevevő cége, vállalkozása nevére szeretne lakást, házat vásárolni. A lakáslízing jellemzően a pénzügyi lízing konstrukció, ezen konstrukció esetében pedig a lízingdíj kamata biztosan elszámolható, nyílt végű pénzügyi lízing esetén ezen felül még a lízingdíj ÁFÁ-ja is leírható költségként. Érdemes figyelembe venni, hogy a hatályos szabályozás szerint lehet-e évente amortizációt is elszámolni.

A konstrukciónak azonban számos hátránya van. Az egyik legjelentősebb, hogy az ingatlan gyakorlatilag csak a futamidő végén lesz a vásárló tulajdona.
Ez nem csak azt jelenti, hogy sokkal nehézkesebb lesz lakást cserélni, továbbköltözni a futamidő vége előtt - eladni az ingatlant ugyanis csak akkor lehet, ha a lízingcég számára is elfogadható vevőt találunk, vagyis a vevő átvállalja, és át is tudja vállalni a törlesztőrészleteket. Természetesen előtörlesztésre is van lehetőség, és akár bérbe is adható az ingatlan a futamidő alatt is - hanem a futamidő alatt felmerülő költségekek tekintetében is nehézségek támadhatnak.
Ellenőrizni kell a szerződés feltételei között, hogy a rezsidíjak fizetésének késedelme vagy elmulasztása szerződés felmondási ok-e abban az esetben, ha a mérőórák a lízingbeadó nevén maradnak. (Hiszen ilyen esetben a lízingbeadó áll szerződésben a közműszolgáltatóval, és a havidíj fizetési kötelezettség is őt terheli elsősorban.)
Ugyancsak kérdéses a lakás felújításával kapcsolatos költségek viselése és elszámolása is, hiszen tíz-húsz éves futamidő alatt ez elkerülhetetlenül szükségessé válik. Kérdés, hogy az ilyen költségeket beszámítják-e a lízingdíjba vagy egyszerűen a lízingbevevő kötelezettségévé teszik a kifizetését, beszámítás nélkül.
Ide kapcsolódnak még azok a rendelkezések, hogyha esetleg az idő előtti kiköltözésre sor kerül, a lízingbevevőt kötelezik-e a lakás újrafelújítási költségeinek viselérére.
Felmondási és megtéritési ok-e a lakás rongálása, a szándékos károkozás esete, illetőleg az a fizetési kötelezettség, amely a biztosító által nem térített károkból származik, hiszen ezek alapján a lízingbeadó bármikor emelheti a havidíj összegét, vagy akár a szerződés felmondását is kezdeményezheti bármely káresemény okán, ami a biztosító vállalt kötelezettségén kívül esik.
Ugyancsak a szerződések konkrét rendelkezései határozzák meg a lízingdíj késedelmes fizetésének következményeit.
 

Kapcsolódó szócikkek



Hirdetés







Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár póker szabályok, stratégiák online receptek