Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő jóváírást is.
Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
Az óvadékot a jogosult csak a követelés kielégítésére használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Óvadékot a pénztári és leltárfelelősséggel járó jogviszonyokban, illetve dolgok kölcsönzése (pontosabban: bérlete) kapcsán szoktak kérni. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna .