Olyan ügyletfajta, ahol két szerződő fél, a lízingbe adó és a lízingbe vevő meghatározott időre szóló szerződést köt.
A lízingszerződés alapján a lízingbe adó a lízingbe vevő által meghatározott ingatlan vagy ingó, akár speciális dolgot kifejezetten abból a célból állíttatja elő, gyártatja le, illetve vásárolja meg a szállítótól (harmadik fél), hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra (futamidő), eszköz alapú finanszírozás keretében a lízingbe vevő használatába adja. A lízingbe vevő köteles a szerződés tárgyát képző dolog átvételére és lízingdíjat fizetni, - amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.) - illetve a lízing típusa szerint átvállal bizonyos kötelezettségeket, amelyek egyébként a tulajdonost terhelnék.
A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási- vagy vámügyintézés, szállítás.
A lízing, mint finanszírozási forma széles körben elterjedt megoldás termelőberendezések, gépek, haszongépjárművek hosszú távú, tőkekímélő beszerzésére; a lízingbe vevőnek az eszköz használatba vételéhez nem kell a teljes vételárral rendelkeznie. Ez a megoldás lehetővé teszi a lízingbe vevő számára, hogy az általa termelésbe állított gép, berendezés ellenértékét annak jövedelemtermelésével párhuzamosan fizesse meg, azaz a fizetendő havi díjak az üzemeltetéssel kitermelhetők. A lízing lehetőséget nyújt az eszközpark folyamatos felújítására.
Lízingszerződés megkötése előtt a lízingcég hitelbírálatot végez. A bírálat magába foglalja a lízingbe vevő adósminősítését és a lízingtárgy fedezetértékelését is.
A lízingdíj két alapvető részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből. A hatályos törvény szerint a tőkerész a lízingtárgy szerződés szerinti árával azonos, míg a kamatrész nagysága a felek megállapodásától függ.
A lízing fajtái:
- pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű)
- operatív lízing
Ezeken belül előfordul néhány gyakran alkalmazott szerződésfajta, melyek idővel saját nevet is kaptak.
A teljesség igénye nélkül felsorolva, rövid összefoglalóval:
- allízing (Sublízing)
Az allízing egy olyan különleges lízingügylet, amelynek során a lízingbe vevő a lízingtárgyat a lízingbe adó beleegyezésével egy második lízingbe vevőnek lízingbe adja. Például: a "felső" lízingbe adó egy nagy értékű, de több darabból álló eszközparkot finanszíroz meg, melyet a lízingbe vevője kisebb értékű egységekben lízingszerződés keretében továbbad több kisebb lízingbe vevőnek. A magyar jogszabályok előírják, hogy a végső felhasználót tájékoztatni kell, hogy a lízingbe adója nem tulajdonosa a tárgynak, ebből kifolyólag milyen feltételek mellett kerülhet felmondásra a szerződés abban az esetben, ha ő teljesíti a szerződés rá vonatkozó kikötéseit.
- határon átnyúló lízing (Cross border lízing)
Abban az esetben, ha a lízingbe adó és a lízingbe vevő két különböző országban található, határon átnyúló lízingszerződést kell alkalmazni.
- szállítói lízing (Vendor lízing)
A szállító - mint harmadik fél - megállapodik egy lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. Leggyakoribb példája az autóvásárlás, ahol a versenyhelyzet miatt a kereskedők árrése az értékesített autókon minimálisra csökkent, így gyakran a szerződött lízingcégektől kapott jutalék a hasznuk.
- teljes körű szolgáltatás (Full service lízing)
A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, például: a flottaüzemeltetés területén a flottaüzemeltető (mint lízingbe adó) a lízingszerződésben vállalva végzi a kapcsolódó szolgáltatások teljes körét is - mint a karbantartás, szervizelés, tankoltatás elszámolása -, ezzel a teljes üzemeltetéssel pénzt, munkát és infrastruktúrát takarít meg a lízingbe vevő részére. Ennek ellenértéke, a szolgáltatások díja a lízingdíj számlájában jelenik meg.
- visszlízing
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat vagy ingatlant eladja egy lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra ugyanazzal a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy vagy ingatlan eladója és vevője megegyezik, nincs szállító, azaz harmadik fél.
Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor például egy vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat, fejlesztést végezhet.