Ecopédia szócikk találomra
Merkantilizmus
A közgazdaságtan egyik irányzata, a fiziokratizmussal ellentétben a kereskedelmi politikát helyezi előtérbe. Nevét a merkantor - kereskedő szóból származtatják. Gyakorlatilag nem egy szervezett gazdaságpolitika volt, hanem a 15. századtól kezdődő, kereskedelmi tőkére épülő, egészen a 17.-18. századig folyamatosan fejlődő rendszer, melyre a későbbi közgazdászok alkalmazták a merkantilizmus nevet.
Alapelve szerint egy ország gazdagsága az exporttöbbletétől függ. Művelői arra törekedtek, hogy a nemesfémet – a pénz akkoriban még kizárólagos formáját – az országba vonzzák, kiáramlását pedig megakadályozzák. Ennek hatására – elképzelésük szerint – megnő az árszínvonal és a termelés, viszont csökken a kamatok szintje, amik végső soron az iparosok profitjának emelkedését vonják maguk után.
A merkantilizmus jelentős mértékű állami beavatkozást hangsúlyozott: magas behozatali vámok, a manufaktúrák támogatása stb. segítette elő az aktív pénzügyi, majd kereskedelemi mérleget.
Legjelentősebb képviselője [Jean Baptiste Colbert]?, XIV. Lajos francia király minisztere. Colbert a külföldi árukat védővámokkal tartotta távol, a hazai ipart kölcsönökkel támogatta. Vállalkozókat és szakmunkásokat csábított az országba, akiktől féltve őrzött gyártási titkokat tudtak meg. A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket. Ez kedvezett a polgárság erősödésének is.
Colbert elmélete szerint a mezőgazdaság nem hoz annyi pénzt mint az ipar, ezért az ipart kell fejleszteni. Az ipari termékek ára is magasabb, mint a mezőgazdasági termékek ára, ezért korlátozta a mezőgazdasági termékek termelését, melynek következtében éhínség alakult ki, így Colbert elmélete elbukott.
Jelentősebb képviselői:
[Thomas Mun]?
Montchretien