François Quesnay
fiziokrata, orvos
1694. június 4. – 1774. december 16.
Életútja:
- 1694. június 4-én született, Mérében, Versailles mellett. Egy parasztcsalád 8. gyermeke lett.
- 11 évesen tanította meg egy napszámos írni, olvasni. Később egy pap oktatta.
- Párizsba került, ahol először vésnökinas lett, majd egy kórházban rajzolóként helyezkedett el. Szabadidejében sebésznek tanult.
- 23 évesen kapott orvosi diplomát, majd nagy szakmai hírnévre tett szert azzal, hogy 1749-ben Madame de Pompadour háziorvosa lett. Majd később XV. Lajost is kezelte.
- Elmúlt 60 éves, amikor kidolgozta a fiziokratizmus tanát. Nagy hatása volt korára, követői külön iskolát alakítottak.
- 1774. december 16-án halt meg Versailles-ban.
Nézetei:
Quesnay három rétegre bontotta a társadalmat: a termelők osztályára (mezőgazdasági dolgozókat tömörítő réteg), földesurak osztálya (a földesurakat, a papságot, a nemességet, a királyi udvart és a hivatalnokokat foglalja magába) és a terméketlen osztály (az ipar munkások, kézművesek rétege).
A fiziokratizmus tanai szerint az iparban nem keletkezik önálló, tiszta termék, mindössze a mezőgazdaság termékei kerülnek továbbfeldolgozásra. A vérkeringés metaforájával rajzolja fel gazdasági táblázatát, amelyben a pénz és az áruk keringését mutatja be. A modellben az újratermelés csakis egyenlő értékű csere révén valósulhat meg, ezzel Quesnay a külkereskedelem (és a merkantilizmus) ellen is érvelt. Azonban a modell ellentmondásos, mivel a terméketlen osztály elfogyasztja saját termékeinek egy részét, ami miatt más osztályoknak drágábban kell értékesíteniük.