Már 1221 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A buddhista közgazdaságtan - a buddhizmus alapeszméi által inspiráltan - a gazdaság és a gazdasági tevékenységek újfajta megközelítését adja. A ma uralkodó (mainstream) közgazdasági megközelítéssel szemben a vágyak önkéntes korlátozását, mások önzetlen szolgálatát hirdeti, a béke, az ökológiai fenntarthatóság és a boldogság megvalósítására törekedve.

A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például Prayudh Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a „Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered” címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép : Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel.



A buddhista közgazdaságtan nem feltétlenül törekszik egy saját – buddhista alapokon álló – gazdaság kiépítésére. Inkább felfogható egyfajta probléma-megoldó stratégiaként, amely a gazdaság bármely szegmensében bármikor alkalmazható. Olyan stratégiáról van szó, amely úgy kíván megélhetést teremteni az emberek számára, hogy közben csökkentse az emberi és nem-emberi lények szenvedését – a szükségtelen vágyak megtagadása, az erőszak elutasítása, a valódi törődés és a nagylelkűség gyakorlása által.

Az egyre népszerűbb boldogság kutatások (happiness research) egyértelműen mutatják, hogy az emberek boldogságát nem az anyagi javak nagysága, hanem az interperszonális kapcsolatok gazdagsága határozza meg. Nem a dolgok, hanem az emberek teszik az embereket boldoggá. (Lane, R. E. 1998) A nyugati közgazdaságtan elvein működő gazdaság elárasztja az embereket (hasznos és haszontalan) anyagi javakkal. Az embereknek azonban leginkább törődésre és nagylelkű szeretetre van szükségük. A buddhista közgazdaságtan ezek biztosítására törekszik.

 

nyugati

közgazdaságtan

 

buddhista közgazdaságtan

profit-maximalizálás

szenvedés csökkentés

a vágyak megsokszorozása

a vágyak leegyszerűsítése

a piac kiterjesztése

erőszakmentesség

a létezők instrumentális használata

valódi törődés

Önérdek

nagylelkűség

 “a nagyobb jobb”

 “a kicsi szép”

 “a több - több”

“a kevesebb - több”

 


A szócikkhez társított címkék:
gazdaság , gazdasági fogalmak , közgazdaságtan
Hirdetés







Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár póker szabályok, stratégiák online receptek