Egy szerződés teljesítéséért a kötelezett - kötelezettsége mértékéig - elvileg a teljes magánvagyonával felelős.
A vagyonok mértékéről azonban rendszerint nem áll rendelkezésre elegendő információ, másrészt egy vagyont számos szerződéses és egyéb kötelezettség terhelhet. Ezért gyakori, hogy a felek a szerződési érdekük kielégítését további jogi eszközökkel igyekeznek bebiztosítani. A szerződés biztosítékai erősíthetik a teljesítési képességet és a teljesítési készséget egyaránt.
A biztosítékok lehetnek:
Dologi biztosítékok, mint a foglaló, kötbér, óvadék, vételi (opciós) jog, jótállás (garancia), tartozáselismerés, jogvesztés kikötése, [zálogjogok]? (jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog, vagyont terhelő zálogjog, zálogjog jogon és követelésen, önálló zálogjog, közraktárjegynek a bankra átruházható forgatmánnyal ellátott zálogjegyén alapuló, a közraktárban elhelyezett árukra fennálló zálogjog),
Személyi biztosítékok, mint egyszerű és készfizető kezesség, csekk és váltókezesség, bankgarancia
Egyéb biztosítékok, mint engedményezés, hitelbiztosítás, fedezet nyújtására specializálódott cégek kötelezettségvállalásai, banki fedezet igazolás, és még számos egyéb - nem kifejezetten annak tekintett - jogintézmény
Hitel- vagy kölcsönszerződés típusú szerződésekben a hitelnyújtók alkalmazhatnak még különleges jogi biztosítékokat, mint például:
Negatív pledge, mely alapján a szerződés hatálya alatt a hitelfelvevő a bank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül egész vagyona, illetve bármely vagyontárgya tekintetében nem engedhet, vagy alapíthat (jel)zálogjogot, óvadékot vagy bármilyen egyéb természető terhelést.
Pari passu, melyben a hitelfelvevő kijelenti, hogy az általa más hitelező(k)től felvett hitelek biztosítéka(i) (ide értve a tagi kölcsönt is) a szerződés hatálya alatt nem nyújt(anak) kedvezőbb pénzügyi, illetve jogi helyzetet ezen hitelező(k)nek, mint amilyet jelen szerzıdés biztosítékai a Bank javára jelent(enek).