Szócikk változásai

Szócikk neve: Alfred Marshall
Verzió: 4  
Változtatta: rob3rt
Változtatás dátuma: 2012-03-14 13:55:41
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Alfred Marshall
Közgazdász

(1842.07.26. – 1924.07.12.)

Szakmai előmenetel:

• Londonban született egy bankpénztáros fiaként. 19 évesen, mikor elszakadt a szülői háztól kezdte meg matematikai tanulmányait a Cambridge-i St. John kollégiumban.
• 1865-ben kitűnő eredménnyel végezte el az egyetemet, így kutató ösztöndíjat kapott. Ebben az időben matematikaoktatásból élt.
• 1867-ben belépett a Grote-Klub, értelmiségi körbe. Marshall figyelmet keltett grafikus ábrázolásaival ([kereslet]i görbe,[ kínálat]i görbe).
• 1868-ban Cambridge-ben az Erkölcstudományi Tanszéken docensi állást kapott. A nők oktatásának bevezetésének keretében előadásokat tartott a politikai gazdaságtanról.
• 1877-ben feleségül vette tanítványát, Mary Paley-t. Marshall vele együtt írta ár és eloszláselméleti tankönyvét (The Economics of Industry, 1879).
• 1877-től Bristoli Egyetem professzora, majd vezetője lett.
• 1880-ban hivataláról lemondott vesebetegsége miatt.
• 1883-ban az oxfordi Balliol College politikai gazdaságtan docense lett.
• 1885-től a Cambridge-i Egyetem professzora lett. Ekkor keletkezett a [kereslet rugalmasság]ának elmélete.
1890-ben megalkotta a Közgazdaságtan alapelvei (Principles of Economics) című művét. Ő alkotta meg a hidat a [klasszikus elmélet] és a [határhaszon elmélet] iskolái között. A közgazdaságtant különálló tudományként szemlélte.


1890-ben megalkotta a Közgazdaságtan alapelvei (Principles of Economics) című művét. Ő alkotta meg a hidat a [klasszikus elmélet] és a [határhaszon elmélet] iskolái között. A [közgazdaságtan]t különálló tudományként szemlélte.


• 1890-ben létrehozta a Királyi Közgazdasági Társaságot (Royal Economic Society).
• 1903-ban Cambridge elsőként állította fel a közgazdaságtudományi kart, ezzel Marshall elérte valódi célját. Még ebben az évben kormányzati felkérésre megalkotta a brit vámrendszert.
• 1908-ban ment nyugdíjba.
• 1919-ben Ipar és kereskedelem (Industry and Trade) című könyve, melyben elemezte az ipari fejlődést és annak kihatásait a munkára és az életre.
• 1923-ban a Money, Credit and Commerce (Pénz, hitel, kereskedelem) összefoglalta nézeteti a konjunktúraelméletről és a külgazdaságról.
• 1924.07.12-én 81 évesen Cambridge-ben halt meg.