A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény megfogalmazása szerint a valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyan penziós ügylet, amelyben legalább az egyik fél hitelintézet, és amelyben a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a [pénzügyi eszközök]?et egy meghatározott vagy a penzióba adó által meghatározandó időpontban visszaadja, továbbá a penzióba adó szerződéses kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti ellenőrzési jogokat (rendelkezési jog az eszköz tovább értékesítéséről, fedezetként való felhasználásáról, [kölcsönbeadás]?áról, valamint a hasznok szedésére vonatkozó jog) fenntartja.
A valódi penziós ügylet [kölcsönügylet]?ként kerül elszámolásra, az ügylet tárgyát képező eszköz a penzióba adó könyveiben marad, az eladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül.
Könyvelés-technikai szempontból a valós penziós ügylet nem számít eszközeladásnak mivel későbbi időpontban a vagyontárgy visszaszármaztatása megtörténik. Leginkább egy azonnali és egy biztos határidős ügylet kombinációja. Jellemzői még röviden:
- az eszköz a számviteli könyvekből nem kerül kivezetésre
- a vételár az eladónál kötelezettségként, a vevőnél követelésként kerül kimutatásra.
- a visszavásárláskor ez a kimutatás fordítottan kerül könyvelésre.
- az összevezetés technikai számlán történik. Ha ennek egyenlege követeléstöbblet, akkor kamatráfordításként, ha kötelezettségtöbblet akkor kamatbevételként kerül könyvelésre.
Gyakorlatilag a valódi penziós ügylet vagyontárggyal fedezett hitelezés.