Már 1221 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Termeléselméletnek a mikroökonómia azon részterülete, amely a vállalatok [termelés]?i döntéseit vizsgálja.

A mikroökonómia a termelés fogalmát leegyszerűsítve kezeli. Lényegében a termelési tényezők (úgynevezett inputok) más javakká (például [termék]?ké, outputtá) való átalakításaként határozza meg. Maga a termelés folyamatát nem veszi figyelembe, kizárólag mennyiségi összefüggésként értelmezi. Nem veszi figyelembe a vállalat belső felépítését, azok termelésben részt nem vevő tevékenységeit sem.
A termeléselmélet azt vizsgálja, milyen mennyiségű input hatására mekkora output érhető el, kizárólag a vállalat által termelési tényezők megvásárlására fordított összeget, és árbevételét véve figyelembe.
 
A [termelési döntés]? tulajdonképpen az inputok és outputok mennyiségeinek megválasztását jelenti.

A vállalatok [profitmaximalizáló]?k.

A termeléselmélet alapvető feltételezése, hogy a vállalatok kizárólag racionális döntéseket hoznak, céljuk az általuk elérhető információk alapján olyan termelési döntést hozni, amivel a legnagyobb profit érhető el.
 
1. A termelési döntést befolyásoló tényezők:
  • Technológia:
    • Megmutatja, hogy az inputok adott kombinációja milyen mértékű outputot eredményezhet.
  • Tényezőárak:
    • Valamely tényező árának emelkedése növeli, csökkenése csökkenti a vállalat összköltségét, azonos output esetén csökkenti illetve növeli a profitot.
  • Outputárak:
    • Az output árak az árbevételen keresztül hatnak a vállalat termelési döntéseire, ezáltal a profitra. Versenyhelyzetben a vállalat output árait a piac határozza meg, így azt lényegesen befolyásolni képtelen. Ezzel szemben oligopólium esetén részben, monopólium esetén kizárólag a kereslettől függően határozhatja meg azt.
  • Rövid és hosszú távú tényezők:
    • Rövid távon bizonyos termelési tényezők (például beruházások) mennyiségét a vállalat nem képes megváltoztatni, ezeket rögzített inputnak nevezzük.
    • Hosszú távon a vállalat minden input mennyiséget szabadon változtathat.
2. Profitmaximalizálás
Mivel a profit az input és az output árak különbségéből adódik, minden vállalat igyekszik a lehető legalacsonyabb input mellett a lehető legmagasabb outputot elérni. Említettük, hogy versenyző vállalat esetén az outputot lényegében nem képes befolyásolni, ezért az input ár lehető legalacsonyabban tartásával, annak lehető legnagyobb hatásfokú felhasználásával érhető el a profitmaximum.
3. Költségminimalizálás
Leszögezve, hogy a vállalat racionális döntéshozó, a minimális költségű inputkombinációkat fogja alkalmazni. Amennyiben ez adott, úgy az inputok mennyiségének változtatásával érhet el olyan kombinációt, amely az előzőnél kisebb költségű.








Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Mammutmail Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár nagy fájlok küldése online receptek