A klasszikus monopóliumhoz hasonló, bár itt nem egyetlen piaci szereplő, hanem több, de kevés számú vállalat uralja az adott [ágazat]?ot.
Az oligopólium szereplői kölcsönösen függnek egymástól, így egy-egy döntésük meghozatalakor figyelniük kell a többi szereplő döntéseire. Egy vállalat például képes befolyásolni a termék árát, de számításba kell vennie versenytársai válaszlépéseit is.
Oligopólium jellemzi például többek közt a személygépkocsi-ipart, a légitársaságokat, az olajtársaságokat, a műanyaggyártókat.
Az oligopólium szereplőinek egyik törvénytelen de nyereségmaximalizálásra az egyik leghatékonyabb módszere a kartellezés, amikor a vállalatok megegyeznek arról, hogy miként osztják meg egymás között a piacot, így kisebb helyi monopóliumokhoz jutnak.
Az oligopólium formái:
- kínálati oligopólium - Ez a hagyományos értelemben vett oligopólium.
- keresleti oligopólium ([oligopszónium]?) - arra az esetre értjük, ha az adott piac kevés [vevő]?vel rendelkezik.
- kétoldalú oligopólium - Ha az adott piacon a vevők és az [eladó]?k száma is alacsony.
- homogén oligopólium - Amikor a kis számú eladók által kínált [termék]?ek, [szolgáltatás]?ok nem különböznek egymástól, vagy egymás tökéletes helyettesítői.
- heterogén oligopólium - Ha a kis számú eladók által kínált termékek, szolgáltatások különböző fajtájúak, de részben egymással helyettesíthetőek.