A nettó cash-flow segítségével eldönthetjük, hogy egy vállalkozás mennyivel növelte vagy csökkentette likviditását, vagyis likvid eszközeit.
Számítása történhet direkt vagy indirekt módon. A direkt mód szerinti meghatározáskor a be- és kiáramló vagy a nyitó és záró [pénzeszköz]?ök különbségéből számítható.
Indirekt módon történő számításánál a pénz összetevőnkénti [forrásnövekmény]?ét csökkentjük a területenkénti felhasználás összegével.
Felépítése:
I. Működési cash-flow
Adózás előtti eredmény
Elszámolt [amortizáció]?
Elszámolt [értékvesztés]?
Céltartalék-képzés és felhasználás különbsége
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
Szállítói [kötelezettség]?ek változása
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása
Passzív időbeli elhatárolások változása
Vevőkövetelések változása
Forgóeszközök (vevő és pénzeszközök nélküli)
Aktív időbeli elhatárolások változása
Fizetett adó (nyereség után)
Fizetett osztalék
II. Befektetési cash-flow
Befektetett eszközök beszerzése
Befektetett eszközök eladása
Kapott osztalék
III. Pénzügyi cash-flow
[Részvénykibocsátás]? bevételei (tőkebevonás)
[Kötvénykibocsátás]? bevétele
[Hitelfelvétel]?
Véglegesen kapott pénzeszköz
[Részvénybevonás]? (tőkeleszállítás)
[Kötvényvisszafizetés]?
[Hiteltörlesztés]?
Véglegesen átadott pénzeszköz