Az értékpapírok kockázati sorrendje az alábbi:
1. [Kincstári váltó]?
2. Államkötvény
3. [Vállalati kötvény]? (nemfizetés kockázata is megjelenik)
4. Részvény
Kockázat és hozam meghatározása
A kockázatot, amellyel értékpapír vásárlásánál számolnunk kell, csökkenthetjük portfolió képzéssel, azaz egyszerre különböző kockázatú és hozamú értékpapírok eggyüttes vásárlásával.
A portfolió lehet:
-[értékpapírtárca]?,-vállalat / magánszemély összes vagyona
-kötvények vagy részvények együttesére vonatkozó befektetés
A kockázatokat két nagy csoportra osztjuk:
-[Piaci kockázat]? (az egész gazdaságra kiterjedő veszélyforrásokból következik)
-Egyedi kockázat (olyan kockázat, amely diverzifikálható, azaz portfolió-képzéssel kiküszöbölhető)
A diverzifikált portfólió több, különbözö kockázatú és hozamú értékpapírból áll.
Jól diverzifikálható portfoliót piaci kockázat jellemzi, míg a rosszul diverzifikálható portfoliót egyedi + piaci kockázat jellemzi.
Béta: Olyan érzékenységi tényező, amely a piaci kockázatot fejezi ki, azaz egy értékpapír vagy portfolió milyen érzékenyen reagál a piaci mozgásokra.
Béta=részvény (várható) hozamának szórása / piaci (várható) hozamok szórása
A piac az összes részvény portfoliója, átlagos bétája egy.
Az 1 < béta-jú részvény kockázata nagyobb, míg az 1 > béta-jú részvény kockázata kisebb, mint az átlagos piaci kockázat.
Ha egy részvény bétája-ja >1, akkor felnagyítja a piac mozgását, a részvény kockázata nagyobb az átlagos piaci kockázatnál,
0 és 1 közötti béta a piaccal azonos irányban, de az átlagosnál kisebb mértekben mozog, kockázata kisebb az átlagos piaci kockázatnál.
A portfolió kockázata, azaz varianciája az egyes részvények hozamának szórásnégyzetétől és a részvények kölcsönhatásait kifejező kovarianciától függ.
A kovariancia mértékét (szigma ij) a [korrelációs együttható]? (p) és a [szórás]?ok szorzata adja.
Minél inkább növeljük a portfólióban a részvények számát, a kockázatot annál nagyobb mértékben a kovarianciák határozzák meg.