A pénzjegy a készpénz egyik formája az érmék mellett. Más néven papírpénznek, vagy bankjegynek is nevezhető. Régen az érmékkel ellentétben a papírpénznek nem volt belső értéke, mivel anyag csak papírból állt, míg az érméknek meghatározott nemesfémtartalma volt. Mára azonban már az érméknek sincsen belső értéke, mivel azok sem tartalmaznak nemesfémet. A papírpénzek forgalomképességét vagy a rá vonatkozó ígéretek, vagy pedig a kényszer teremtette meg. A világon Kínában vezették be először a papírpénzt a 10. században, császári rendelettel kötelezővé téve azt. Európában először Velencében terjedt el a pénzjegy, mégpedig a váltókból fejlődött ki. Az európai pénzjegy sajátossága a kínaival szemben, hogy a bizalomra épült, hiszen a váltók értékpapírnak minősülnek, teljesítésüket törvényileg ki lehet kényszeríteni. Később már bankok is elfogadtak és adtak ki pénzjegyeket - vagy más szóval bankjegyeket. Napjainkra a központi bankok monopóliumává vált a bankjegykibocsátás.