Társadalomtudományi fogalom, mely szerint a modern társadalom a [termelés]?-elosztás-fogyasztás körforgására épül.
Elméleti megfogalmazás szerint a termelés-elosztás-fogyasztás körén felülemelkedni nem tudó társadalom.
Maga a fogalom népszerű kifejezés, mely társadalomfilozófiai, etikai, szociológiai, antropológiai, [közgazdaság]?i szóhasználatban terjedt el, bár egyértelmű definíciója vagy teljesen egységes jelentése nincs.
Közkeletű értelmezés szerint a fogyasztói társadalomban a legtöbb embert csak az érdekli, hogy előteremtse a javakat, amelyeket elfogyaszthat, magáénak mondhat. Tulajdonképpen ezt szemléletet a javak féktelen felhalmozása jellemzi, amely a fogyasztást, az anyagi javak keresését és felélését szolgálja. A növekvő fogyasztás kiszolgálására pedig hatalmas iparágak épülnek biztosítva ezzel a folyamatos [gazdasági növekedés]?t.
A fogyasztói szemlélet az emberi kapcsolatok, a személyes értékek elsorvadásához vezet.
A fogyasztói társadalom a kapitalista gazdasági fejlődés egyik terméke. A [tömegtermelés]? kialakulásával párhuzamosan növekedésnek indultak a munkavállalói bérek is. A piac bővülését a létfenntartáshoz szükséges jövedelmi szint felett megjelenő vásárlóerő és a tartós fogyasztási javak növekvő kínálata tették lehetővé. A fogyasztás növekedése átalakította a életstílust, fogyasztói szokásokat, elérhetővé tette azon javak tömeges fogyasztását, melyek korábban luxuscikknek számítottak.
Kritikusai már korán felismerték hogy a fogyasztói társadalomban
- a fogyasztás nem a szükségletek kielégítésének, hanem a társadalmi státuszkülönbségek megjelenítésének eszközévé válik
- a fogyasztás hivalkodó fogyasztássá válik
- a létfenntartási eszközből öncéllá változik
- hozzájárul
- a radikális szükségletek elfojtásához,
- az egydimenziós gondolkodás kialakulásához,
- az értéktelen tömegkultúra térnyeréséhez.
- a fogyasztói társadalom hedonizmust szül,
- szétrombolja a társadalmi integrációt biztosító értékrendszert.
A fogyasztó társadalom kialakulásának alapjai:
- az emberek a javakat és szolgáltatásokat ne maguk állítsák elő, hanem csere útján szerezzék meg
- a megszerzett javak, szolgáltatások egy része ne a létfenntartási szükséglet, hanem luxuscikk legyen
A fogyasztói társadalmakban a fogyasztási igény kielégíthetetlen, a bevételek növekedésével az emberek fogyasztási igényei is növekednek, ami további bevételnövekedést segít elő.
Egyes elméletek szerint az árubőség és az ahhoz kapcsolódó fogyasztási kényszer valódi funkciója a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartása. A társadalmi elit eszerint mindig biztosítja magának kivételezett helyzetét a fogyasztói viselkedésben is, például bizonyos fogyasztási cikkek árának mesterségesen magasan tartásával, vagy ha egy cikk ára a tömegek számára elérhető lesz, újabb luxustermékek piacra dobásával.
A fogyasztói társadalom hátrányai:
- Általánosan elterjedt szociológiai elmélet alapján ugyan a fogyasztás egyik fő oka az azzal járó élvezet, a fogyasztás nem vezet boldogsághoz, sőt, gyakran boldogtalansághoz, kielégületlenséghez, frusztrációhoz, depresszióhoz, elmagányosodáshoz vezet.
- A fogyasztó társadalom igényeinek kielégítése folyamatos gazdasági növekedést (GDP) feltételez, mely nem tartható örökké. Ezért a nyugati kapitalista gazdaságban szükségszerűen vannak időnként gazdasági válságok.
- A fogyasztás kielégítésére megszületett ipar környezetkárosító hatása jelentős, hiszen
- a környezeti erőforrások 80%-át a gazdaságilag fejlett, fogyasztói társadalomban élő emberek használják fel
- a gyártás, csomagolás szállítás környezetkárosító hatása hatalmas mértékű légszennyezést, hulladéktermelést jelent.
Megfigyelhető, hogy a fejlett és a fejlődő gazdasággal rendelkező országokban a fogyasztás növekedésének egyik mozgatója, hogy a fogyasztók úgy gondolják, a fogyasztás boldogsághoz vezet.
Az alapvető feltételezés szerint a fogyasztók, amikor egy árucikk megvásárlása mellett döntenek a termelők által nem befolyásoltan autonóm döntéseket hoznak. Azonban a termelők elemi érdeke a fogyasztás növelése, ezért erre folyamatosan befolyásolni próbálják a fogyasztót.
A fogyasztásra való serkentés leghatékonyabb eszköze a reklám, mely segítségével a termelők igyekeznek elhitetni a fogyasztóval, hogy termékükre vagy elemi szüksége van, vagy annak megszerzése boldogsághoz vezet. Hogy ezek a reklámok minél hatékonyabban érjék el céljukat, egy új iparág fejlődött ki önálló kutatásokkal, szakemberekkel, tudományos háttérrel.
A reklámok inkább az érzelmeikre mint racionális egóra hatnak, hiszen elsősorban tudatalatti vágyakat, félelmeket vesznek célba. Mivel azonban a reklámok irreális ideálokat állítanak a fogyasztó elé elérhetetlen célokkal, hatásuk a fogyasztás növekedése mellett inkább depresszív hatást váltanak ki.