Már 1220 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Fogyasztói társadalom
Verzió: 1  
Változtatta: laca-n
Változtatás dátuma: 2011-03-07 16:50:14
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Társadalomtudományi fogalom, mely szerint a modern társadalom a [termelés]-elosztás-[fogyasztás] körforgására épül.
Elméleti megfogalmazás szerint a termelés-elosztás-fogyasztás körén felülemelkedni nem tudó társadalom.
Maga a fogalom népszerű kifejezés, mely társadalomfilozófiai, etikai, szociológiai, antropológiai, [közgazdaság]i szóhasználatban terjedt el, bár egyértelmű definíciója vagy teljesen egységes jelentése nincs.
Közkeletű értelmezés szerint a fogyasztói társadalomban a legtöbb embert csak az érdekli, hogy előteremtse a [javak]at, amelyeket elfogyaszthat, magáénak mondhat. Tulajdonképpen ezt szemléletet a javak féktelen felhalmozása jellemzi, amely a fogyasztást, az anyagi javak keresését és felélését szolgálja. A növekvő fogyasztás kiszolgálására pedig hatalmas iparágak épülnek biztosítva ezzel a folyamatos [gazdasági növekedés]t.
A fogyasztói szemlélet az emberi kapcsolatok, a személyes értékek elsorvadásához vezet.
 
A fogyasztói társadalom a [kapitalista gazdaság]i fejlődés egyik terméke. A [tömegtermelés] kialakulásával párhuzamosan növekedésnek indultak a munkavállalói bérek is. A [piac] bővülését a létfenntartáshoz szükséges jövedelmi szint felett megjelenő vásárlóerő és a tartós fogyasztási javak növekvő kínálata tették lehetővé. A fogyasztás növekedése átalakította a életstílust, fogyasztói szokásokat, elérhetővé tette azon javak tömeges fogyasztását, melyek korábban luxuscikknek számítottak. 
Kritikusai már korán felismerték hogy a fogyasztói társadalomban 
  •  a fogyasztás nem a szükségletek kielégítésének, hanem a társadalmi státuszkülönbségek megjelenítésének eszközévé válik
  •  a fogyasztás hivalkodó fogyasztássá válik
  •  a létfenntartási eszközből öncéllá változik
  •  hozzájárul 
    •   a radikális szükségletek elfojtásához, 
    •   az egydimenziós gondolkodás kialakulásához, 
    •   az értéktelen tömegkultúra térnyeréséhez. 
    •   a fogyasztói társadalom hedonizmust szül, 
    •   szétrombolja a társadalmi integrációt biztosító értékrendszert.
 

A fogyasztó társadalom kialakulásának alapjai:

  • az emberek a javakat és szolgáltatásokat ne maguk állítsák elő, hanem csere útján szerezzék meg
  • a megszerzett javak, szolgáltatások egy része ne a létfenntartási szükséglet, hanem luxuscikk legyen
 
A fogyasztói társadalmakban a fogyasztási igény kielégíthetetlen, a bevételek növekedésével az emberek fogyasztási igényei is növekednek, ami további bevételnövekedést segít elő.
Egyes elméletek szerint az árubőség és az ahhoz kapcsolódó fogyasztási kényszer valódi funkciója a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartása. A társadalmi elit eszerint mindig biztosítja magának kivételezett helyzetét a fogyasztói viselkedésben is, például bizonyos fogyasztási cikkek árának mesterségesen magasan tartásával, vagy ha egy cikk ára a tömegek számára elérhető lesz, újabb luxustermékek piacra dobásával.

A fogyasztói társadalom hátrányai:

  • Általánosan elterjedt szociológiai elmélet alapján ugyan a fogyasztás egyik fő oka az azzal járó élvezet, a fogyasztás nem vezet boldogsághoz, sőt, gyakran boldogtalansághoz, kielégületlenséghez, frusztrációhoz, depresszióhoz, elmagányosodáshoz vezet.
  • A fogyasztó társadalom igényeinek kielégítése folyamatos gazdasági növekedést (GDP) feltételez, mely nem tartható örökké. Ezért a nyugati [kapitalista gazdaság]ban szükségszerűen vannak időnként gazdasági válságok.
  • A fogyasztás kielégítésére megszületett ipar környezetkárosító hatása jelentős, hiszen
    • a környezeti erőforrások 80%-át a gazdaságilag fejlett, fogyasztói társadalomban élő emberek használják fel
    • a gyártás, csomagolás szállítás környezetkárosító hatása hatalmas mértékű légszennyezést, hulladéktermelést jelent.
 
Megfigyelhető, hogy a fejlett és a fejlődő gazdasággal rendelkező országokban a fogyasztás növekedésének egyik mozgatója, hogy a fogyasztók úgy gondolják, a fogyasztás boldogsághoz vezet. 
Az alapvető feltételezés szerint a fogyasztók, amikor egy árucikk megvásárlása mellett döntenek a termelők által nem befolyásoltan autonóm döntéseket hoznak. Azonban a termelők elemi érdeke a fogyasztás növelése, ezért erre folyamatosan befolyásolni próbálják a fogyasztót.
A fogyasztásra való serkentés leghatékonyabb eszköze a reklám, mely segítségével a termelők igyekeznek elhitetni a fogyasztóval, hogy termékükre vagy elemi szüksége van, vagy annak megszerzése boldogsághoz vezet. Hogy ezek a reklámok minél hatékonyabban érjék el céljukat, egy új iparág fejlődött ki önálló kutatásokkal, szakemberekkel, tudományos háttérrel. 
A reklámok inkább az érzelmeikre mint racionális egóra hatnak, hiszen elsősorban tudatalatti vágyakat, félelmeket vesznek célba. Mivel azonban a reklámok irreális ideálokat állítanak a fogyasztó elé elérhetetlen célokkal, hatásuk a fogyasztás növekedése mellett inkább depresszív hatást váltanak ki.

 





Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Mammutmail Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár nagy fájlok küldése online receptek