Fogyasztás

A közgazdaságtanban a fogyasztás a javak emberek általi felhasználását jelenti.
A fogyasztás során – amint a szóból is látszik – az elfogyasztott javak fogynak, veszítenek értékükből, tehát a javakat pótolni kell. Ebből adódóan a fogyasztás az aggregált kereslet egyik összetevője, a fogyasztás változásai jelentős hatással vannak a gazdaság egészének ingadozására.

A fogyasztás fogalma mind a mikroökonómiában, mind a makroökonómiában alapvető fontosságú. Előbbi esetében egyetlen személynek, utóbbiban a teljes gazdaságnak a fogyasztása lehet vizsgálatok tárgya.

A fogyasztási kiadások színvonala és annak alakulása a lakosság egyik legfontosabb életszínvonal-mutatója, hiszen a fogyasztás szintje utal arra, hogy az emberi szükségletek mennyire vannak kielégítve az adott társadalomban. Jellemzője, hogy általában együtt mozog a jövedelmek alakulásával, de növekedése vagy csökkenése csillapítottabban, időben elhúzódva jelentkezik. A lakossági felmérésekben kimutatott fogyasztási kiadás nagyságára hat:

- az adott évi jövedelmek mellett a múltbéli megtakarítások fogyasztásra fordított része, az igénybe vett hitelek és a hitelfelvételi lehetőségek változása,

- a dotált, támogatott termékek körének nagysága és változása, a fogyasztást segítő szociális támogatások körének kiterjesztése vagy szűkítése, az áfa és indirekt adók köre és mértéke, ennek változása,

- a fogyasztóár-index; árváltozások alkalmával a termékek, szolgáltatások egymással való helyettesíthetőségének lehetősége, ezek jövedelem- és árrugalmassága,

- a háztartások fogyasztói szokásainak, preferenciaskálájának módosulása.