Egyszintű bankrendszernek nevezzük a bankrendszernek azt a típusát, ahol csak egy központi bank tölti be mind a jegybank, mind pedig a kereskedelmi bankok funkcióit. Az egyszintű bankrendszer történetileg később jött létre, mint a kétszintű bankrendszer. Jellemzően a szocialista országokban hódított teret, ahol a gazdaság minden területén erős központosítás volt megfigyelhető. Azonban a "fejlődés zsákutcája" lett abban az értelemben, hogy nem tudta megfelelően segíteni a gazdasági fejlődést, sőt inkább gátolta azt.
Az egyszintű bankrendszer egyetlen központi bankja közvetlen kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, igaz létrehozhat szakosított állami pénzintézeteket is. Létezik azonban olyan rendszer is, ahol csak egyetlen bank létezik, ezt monobank rendszernek nevezik. Ilyen bankrendszere van Kubának, Mongóliának és Albániának.
Magyarországon 1947-től egészen 1987-ig egyszintű bankrendszer működött. Az államosított Magyar Nemzeti Banknak több szakosodott leánybankja is volt:
1948-1950 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, 1950-1987 Magyar Külkereskedelmi Bank,
1948-1972 Magyar Beruházási Bank, 1972-1987 Állami Fejlesztési Bank, 1979-1987 Budapesti Hitelbank,
1949- Országos Takarékpénztár (OTP), 1957-től takarékszövetkezeteket is létrehoztak vidéken.
1987-től ismét kétszintű bankrendszer működik hazánkban, habár már addigra több kereskedelmi bank működött az OTP mellett.
navigációváltozásokszabályokközösségEcopédia |
Témakörök: pénznemekpénzügyi fogalmakszemélyekintézményekbanki szolgáltatásokjogi szabályokpénzügyi tanácsokpénzügyi számításokszakirodalomkereskedelem
Már 1221 szócikk közül válogathatsz.
Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
|
|