Az adósnyilvántartás, azaz a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) (korábbi nevén a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer – BAR) két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra.
Vállakozói nyilvántartás
A vállalkozói rendszer három listából áll.
- Az első listára minden hitelfelvevő, tehát nemcsak a késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztő vállalkozás, felkerül.
- A második listán tartják nyilván azokat a vállalkozásokat, amelyek harminc napot meghaladó ideig fedezethiány miatt, egymillió forintnál nagyobb sorban állást tartanak nyilván.
- A harmadik listán szerepelnek azok a vállalkozások, amelyek megszegik a készpénz elfogadására irányuló szerződésüket.
Lakossági nyilvántartás
A [magánszemély]?ek esetében egy ún. negatív listáról beszélhetünk (feketelista), vagyis az adatok csak szerződésszegéskor kerülnek átadásra, így értelemszerűen egy újabb hitelkérelem elbírálásakor jelentősége van a nyilvántartásnak.
Természetes személy az alábbi esetekben kerülhet a KHR-be:
- ha a hitel-jellegű szerződésben vállalt kötelezettségének több mint 90 napja nem tesz eleget és a lejárt, illetve meg nem fizetett tartozásának együttes összege több mint a legkisebb összegű havi minimálbér;
- aki bejelenti, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy a személyazonosító kódja jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, és ezután a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre;
- aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel;
- akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a „készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés” bűncselekmény elkövetését állapítja meg;
- aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.
A nyilvántartott adatok széles köre mindazonáltal lehetőséget teremet arra, hogy a KHR-ben való szereplés ne legyen automatikus elutasítás indoka.
A negatív listára való felkerülés tehát önmagában nem jelenti a hitelkérelem automatikus elutasítását, mert a hiteligénylésről a [pénzügyi szervezet]? mindig saját hitelbírálati szempontjai alapján dönt.
Az ügyfelek érdekeinek teljes körű védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsőben történik.
A pénzügyi szervezeteknek először a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően - tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be;
- a szerződés megkötését megelőzően a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelező tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba.
- 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása előtt is értesíteniük kell az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a „feketelistára”.
- ha a hitelező intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, erről 8 napon belül köteles értesítenie az adott ügyfelet.
Az Uniós országok többségében léteznek ún.: pozitív adóslisták is. Ezek a mai magyar rendszertől eltérően nemcsak a hitelfelvevő hiteltörténetének negatív eseményeit (késedelmes vagy elmaradt fizetés) tartalmazzák, hanem kiterjednek az adott személy hitelképességéről rendelkezésre álló adatok nyilvántartását is.
A pozitív listás rendszerek mellett érvelők azt állítják, hogy a hitelkésedelemmel nem rendelkező személyek fizetési szokásaira, hajlandóságára és képességére vonatkozó adatok alapján a hitelezők sokkal hatékonyabban tudják előrejelezni a hitelfelvevőhöz kapcsolódó kockázatot.
A bankok hazánkban is erősen szorgalmazzák a pozitív adóslista bevezetését. Törekvéseik eddig az adatvédelmi biztos ellenállásába ütköztek, aki szerint a pozitív adóslista olyan indokolatlan adatgyűjtést jelent, amely nem állja ki az adatvédelmi törvények illetve az alkotmányosság próbáját.
A KHR-be az ügyfél bármely hiteladat szolgáltatón keresztül betekinthet.
Erre a célra az évi egy alkalommal díjtalan, ún. „ügyféltudakozvány” szolgál. A választ az ügyfél postai úton kapja meg.
A megszerzett adatok alapján az ügyfél kifogással élhet. Ezt vagy annál a szolgáltatónál kell benyújtania, amelyik a listára felvetette vagy a KHR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt-nél (BISZ Zrt.) kell kezdeményeznie. Kifogását 15 napon belül ki kell vizsgálni, és a nyilvántartottat írásban értesíteni kell annak eredményéről. Amennyiben az ügyfél panasza jogos legfeljebb két munkanapon belül végre kell hajtani.
Előzetesen kivizsgált kifogás eredményének birtokában mód van ún. hiteladatper kezdeményezésére is. Ez az adatszolgáltató, vagy a nyilvántartást vezető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) ellen indítható. A bíróság már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti az adatkezelés felfüggesztését és jogerős döntését (helyesbítés, törlés stb.) 2 munkanapon belül végre kell hajtani.
A törvény késedelem megszűnését követően még öt éven át lehetővé teszi az adatok KHR listás nyilvántartását.
(A tartalom egy része a www.dolceta.eu forrásmegjelöléssel szabadon terjeszthető anyagaiból származik)