A jogban természetes személynek minősül maga az ember.
Az ember jogi alanyiságához négy típusú jogképesség tartozik:
- Jogképesség: vagyis a jogviszony alanyát jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik. A természetes személyek jogképessége általános a vagyonjogi viszonyokban, más jogágakban eltérő lehet.
- Cselekvőképesség: a természetes személy képessége (tudatállapota), hogy vagyonjogi viszonyokban saját nevében tegyen jogi nyilatkozatokat. Három fokozata különíthető el:
- Cselekvőképtelen az a személy, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Rendszerint nem köthetnek semmilyen jogügyletet saját nevükben, eltekintve a bagatell ügyletektől (bolti vásárlás).
- Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki 14-18 éves kora között van. Bizonyos mértékig saját maga dönthet ügyeiről, azonban meghatározott vagyoni kötelezettségeket csak a szülő/gyám hozzájárulásával vállalhat.
- Cselekvőképes a 18. életévét betöltött (vagy házasságkötés útján nagykorúvá vált) személy, emellett pedig nem áll fenn semmilyen cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró tényező.
- Vétőképesség: egyfajta belátási képesség, amely arra vonatkozik, hogy az illető belátja-e cselekedetének károkozó hatását. Ha a károkozás adott személy számára előre látható, akkor vétőképes és így felelősségre vonható.
- Szerzőképesség: a természetes személy képességét jelenti arra vonatkozólag, hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhet.