James Tobin Nobel-díjas amerikai közgazdász felvetése szerint a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatásával megfékezhetőek a spekulációs pénzmozgások úgy, hogy a működő tőke mozgása gyakorlatilag zavartalan maradna. Elmélete szerint a 0,01-0,25% tranzakciós adó leginkább a spekulációra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtaná, többletbevételt jelentve az adót kivető államoknak.
Az eredeti 1970-ben megjelentetett terv a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt azóta sem került bevezetésre. Bár az Európai Bizottság 2011-ben elfogadta a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illetékekre vonatkozó javaslatot, a bevezetéshez azonban a tagállamok jóváhagyása is szükséges. Több tagállam azonban egyelőre nem ért egyet ezzel a lépéssel, terv nyílt ellenzői közé tartozik Nagy-Britannia, Olaszország és Svédország, ellenben Franciaország és Németország a mielőbbi bevezetés mellett emelt szót.
A jelenlegi javaslat szerint a tranzakciós adó mértéke a következő lenne:
- kötvény- és részvénypiaci ügyletekre 0,1 százalék
- származtatott termékek kereskedésére 0,01 százalék
Az adó nem terjed ki a valutaügyletekre, amelyekre eredetileg Tobin alkalmazni akarta, az értelmezés szerint ez ugyanis akadályozná a tőke szabad mozgását, így az uniós szabályokba ütközne.