Az [ENSZ]? 1987-ben kiadott jelentése által megfogalmazott fogalom szerint:
"a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".
Ez alapján a fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődésnek a társadalmi egyenlőség és igazságosság megtartásával úgy kell végbemennie, hogy a környezet elhasználódásának ütemét minél alacsonyabb szinten maradjon, illetve lassuljon.
Fontos feltétel, hogy a [gazdaság]? hosszú távon tudjon növekedni anélkül, hogy a természeti erőforrások túlzott kiaknázása miatt kiapadjanak azok, lassítva, illetve megállítva vagy visszafordítva a fejlődést.
A fenntartható fejlődés alappillérei:
- szociális
- gazdasági
- környezeti
E három alappilért együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.
A fenntartható fejlődés, általános stratégiai célként fogalmazódik meg a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiban, a nemzeti kormányok cselekvési programjaiban.
A fejlődés alapvető célja, a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. Belátható, hogy ez csak úgy érhető el, hogy a természeti erőforrásokat oly módon hasznosítjuk, hogy közben elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat.
A környezeti erőforrások elhasználódásának, elfogyasztásának módja az önfenntartó rendszerek kifejlesztése. Jelenleg a világ nagyságrendekkel több erőforrást (nyersanyagot, energiát) használ, mint amit a fenntarthatóság megengedhet, ez elsősorban a nem megújuló anyagok használata, másrészt a fosszilis energia nagyon alacsony hatásfokkal való elhasználása miatt történik. Ha ezek az erőforrások kimerülnek, vagy hozzájutásuk költsége nem rentábilis szintre növekszik, a gazdaság és jelenlegi életmódunk ellehetetlenül.
Legnagyobb kockázatot a ősmaradványi energiahordozók fogyása jelenti, hiszen az a jelenlegi erőforrás-felhasználásunk több mint 85%-át teszi ki. Erre a problémára megoldást jelenthet a megújuló energiák mind szélesebb körű felhasználása, melyre a feljett világban komoly kutatások vannak. Ezen energiahordozók felhasználása egyre nagyobb népszerűségnek örvend mind az iparban, mind a háztartási felhasználás során.
Megújuló energiának tekinthető a
- napenergia,
- földenergia,
- szélenergia,
- vízenergia.
- bioetanol,
- biomassza,
- biogáz
Az erőforrás-fogyasztás, környezet és a fenntarthatóság viszonya
Amennyiben:
- a fogyasztás több, mint amit a természet képes újratermelni, a környezet pusztul. Fenntarthatatlan.
- a fogyasztás akkora, mint a természet újratermelési képessége, a környezet egyensúlyban van. Fenntartható.
- a fogyasztás üteme alacsonyabb mint a természet újratermelési kapacitása, megújuló környezettel számolhatunk. Fenntartható fejlődés.
A fenntartható fejlődés fogalmának bírálata:
Mivel a gazdasági fejlődés a fogyasztás növekedéseként, a fogyasztói társadalom kiterjedéséként is értelmezhető, az az erőforrások állandó fogyasztásának is felfogható, az nem lehet fenntartható.
Fenntartható fejlődés a világ jelenlegi társadalmi berendezkedése alapján nem értelmezhető, hiszen az túlságosan szektorizált, az egyes szektorokban végbevitt beavatkozások pedig nem feltétlenül erősítik a másutt hozott pozitívnak ítélt intézkedéseket. Lehetséges jó megközelítés szerint az emberiségnek komplett rendszerben kellene gondolkodnia, szemléletének megváltoznia, a termelés és a fogyasztás egészét vizsgálni.