Magyarország legfőbb gazdasági ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék (rövidítve ÁSZ). Elnöke dr. Kovács Árpád. Története a 19. század második felére tekint vissza. 1870-ben alapították meg az Állami Számvevőszéket. Nevét 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) változtatták. A kommunista rendszer 1949-ben megszűntette az ÁSZ működését, amely így csak a rendszerváltás után, az 1989. október 23-án módosított alkotmánnyal tudta újra folytatni tevékenységét. Az ellenőrzési hatásköre kiterjed az [állam]?ra és az Országgyűlésre, az APEHra, a Magyar Nemzeti Bankra, a Nemzeti Hírügynökségre, a Magyar Rádióra, a Magyar Televízióra és a Magyar Tudományos Akadémiára. Továbbá ellenőrzi az önkormányzatok, gazdasági kamarák, társadalombiztosítási alapok, állami pénzalapok, közalapítványok, hitelintézetek, egyházak, pártok, felsőoktatási intézmények és [nyugdíjpénztár]?ak gazdálkodását is.
Az ÁSZ az ellenőrzések három típusát különíti el:
- Szabályszerűségi ellenőrzések: annak megítélése, hogy a különböző folyamatok, tevékenységek és elszámolásuk szabályszerűen zajlott-e.
- Teljesítmény-ellenőrzések: megvizsgálja, hogy a különböző szervezetek a tevékenységeiket hatékonyan és eredményesen végezték-e el.
- Átfogó ellenőrzések: komplex módon megvizsgálják az állami feladatok ellátásának teljes folyamatát, az ellenőrzés során a hangsúly a teljesítmények ellenőrzésére tevődik.