A pénzrendszer fogalmának definiálása tudományterületenként eltérő lehet. A pénzügytan a következőképp közelíti meg a pénzrendszer fogalmát: a pénz anyagát, forgalomba hozatalát, és mennyiségét szabályozó mechanizmusok összessége. Ezzel szemben a jogi megközelítés egy jóval szűkebb keretet ad a fogalomnak: az állam pénzforgalmának törvényes formáját tekinti a pénzrendszernek.
A történelemben először a belső értéket hordozó pénzrendszerek alakultak ki, amelyek valamilyen mérhető értéket tartalmaztak. Két alkategóriára bontható ez a csoportosítás: az árupénz és fémpénz rendszerére. A fémpénzek alapanyagául mindig olyan anyagot választottak, amely viszonylag ritkán fordul elő. Így vált elterjedtté az arany, amely a pénz alapvető értékmérőjévé vált. A modern pénzrendszer kialakulása előtt létezett egyes illetve kettős pénzrendszer volt érvényben. Kettős pénzrendszer esetében két nemesfém is elfogadott fizetőeszközként.
Az arany teljes elszakadásával kialakult a modern pénz rendszere. A modern pénz nem tartalmaz belső értéket, hanem az állam vagy a bankok adnak fizetési ígéretet.