A pénzrendszer fogalmának definiálása tudományterületenként eltérő lehet. A pénzügytan a következőképp közelíti meg a pénzrendszer fogalmát: a pénz anyagát, forgalomba hozatalát, és mennyiségét szabályozó mechanizmusok összessége. Ezzel szemben a jogi megközelítés egy jóval szűkebb keretet ad a fogalomnak: az állam pénzforgalmának törvényes formáját tekinti a pénzrendszernek.
A történelemben először a belső értéket hordozó pénzek terjedtek el, ahol a pénz valamilyen mérhető értéket tartalmaztott (arany, ezüst,stb.). Két alkategóriára bontható ez a csoportosítás: az árupénz és fémpénz rendszerére. A fémpénzek alapanyagául mindig olyan anyagot választottak, amely viszonylag ritkán fordul elő. Így vált elterjedtté az arany mint csere-, értékmérő és értékmegőrző eszköz. A modern pénzrendszer kialakulása előtt létezett egyes illetve kettős pénzrendszer is. Kettős pénzrendszer esetében két nemesfém (arany és ezüst) is elfogadott fizetőeszköz volt.
Az arany teljes mellőzésével kialakult a modern pénz rendszere. A modern pénz nem tartalmaz belső értéket, hanem az állam bocsátja ki és teszi kötelezővé a használatát.