Parádi Ferenc 1906. december 25-én született Désen és 1993. január 12-én hunyt el Kolozsváron.
Erdélyi magyar publicista, közgazdász, gyógyszerész, szerkesztő.
Iskolái:
A középiskolákat Nagyszalontán és Sepsiszentgyörgyön végezte, de Désen érettségizett 1924-ben. 1934-ben jogot végzett a kolozsvári I. Ferninánd Egyetemen, majd 1936-ban államtudományi kandidátust szerzett.
Pályája és egyéb munkássága:
1924-1936 között kolozsvári gyógyszertárakban gyakornok, később gyógyszerész.
1930-1934 között az Ellenzék terjesztő-munkatársa, valamint a Minerva Nyomda Rt. belföldi és külföldi terjesztője.
Rendszeresen közölt ezen kívül a Keleti Újságban, az Erdélyben, az Erdélyi Fiatalokban, az Erdélyi Figyelőben, a Hitelben. Főmunkatárs volt a dési Egyházi Közéletnek és kapcsolata volt az Arbezo és az El Scol című breton folyóiratokhoz.
A román és a magyar sajtó is elismerte a Népkönyvtáraink helyzete című elemző tanulmányait.
Szerkesztette az Új Cimbora bélyegrovatát 1938-1940 között. 1938-ban összeállította a Minerva Gazdasági Könyvjegyzékét és Irodalmi könyvjegyzékét 1939-ben.
Összeállította az Erdélyi Magyar Naptár 1939. és 1940. évi kötetei számára az országban tartott állatnagyvásárok, kirakó- és hetivásárok jegyzékét; Kelemen Lajos, Szopos Sándor, Szabó T. Attila támogatásával és közreműködésével népművészeti kiállítások sorát szervezte Désen és környékén (1933).
1939-1941-ig szerkesztője az Erdélynek, amely az Erdélyi Kárpát-egyesület lapja volt.
1941-ben a Magyar Nép felelős-szerkesztője.
1941-1948-ig jegyző volt a kolozsvári bíróságon, majd ítélőbíró lett.
1948-tól újra gyógyszerészként dolgozik. 1978-ban ment nyugdíjba, addig a kolozsvári Gyógyszerészeti Központban tevékenykedett.