Már 1221 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Navratil Ákos 1875. május 20-án született Budapesten és 1952. február 29-én hunyt el ugyanitt. Közgazdász, jogtudós, egyetemi oktató, a [Magyar Tudományos Akadémia]? rendes tagja.


Édesapja Navratil Imre (1833-1919) orvos, fül-orr-gégész, sebész. Amikor édesapja 1893-ban megkapta a nemesi címet, akkor fia felvette a szalóki nemesi előnevet.


Iskolái:
A középiskolát a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1899-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatta egyetemi tanulmányait. 1902-ben magántanári képesítést szerzett közgazdaságtanból ugyancsak a tudományegyetemen.


Életpályája:
1904-ben a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanára volt a Kassai Jogakadémián.
1905-1909-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendkívüli, 1909-1918-ig pedig nyilvános rendes tanára.
1918-1948 között közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemnek. Közben a közgazdasági intézet és szeminárium igazgatója.
Magyar pénzügyi előadásokat is tartott.
1928-1929-ben és 1939-1940-ben a jogi és államtudományi kar dékánja.
1941-1942-ben egyetemi rektor.
1948-ban kényszernyugdíjazták.


Munkássága:
Heller Farkas mellett az egyik legkiemelkedőbb alakja volt a közgazdaságtannak.
Kritizálta az angol klasszikus közgazdaságtan értéksemleges természettörvényeit, német történeti iskola eltávolodását az elméletalkotástól, valamint a neoklasszikusok túlzóan leegyszerűsítő, matematikai szemléletét egyaránt. Ugyanakkor jelentős elméleti munkát folytatott a gazdaság interdiszciplináris vizsgálata terén és eredményeket ért el úgy, hogy ötvözte többek között a történeti szemléletet és a határhaszon-elmélet egyes tételeit.


A társadalmi közgazdaságtannak a jog, a filozófia, az etika, a szociálpolitika és a technika felől is megközelíthető jelenségeinek és azok összefüggésrendszerének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt.
Foglalkozott a munkaerő-piaci szegmentáció kérdésével és egyes esetekben indokoltnak tartotta az állam munkaerő-piaci beavatkozását. A fizikai tőkeformákra helyezte a hangsúlyt az emberi erőforrás helyett. Ebben gyakran nem értett egyet Heller Farkassal és Balázs Károly Antallal. A neoklasszikusok tökéletespiac-elméletét elvetve a kiegyensúlyozatlan verseny, s az ebből fakadó monopóliumképződés, áralakulás és konjunktúraingadozás általa szükségszerűnek ítélt belső mechanizmusát vázolta fel.


Tanszékvezetői pályája során olyan tanítványai voltak, akik később világszerte neves közgazdászokká váltak, mint például [Balogh Tamás]?, vagy [Káldor Miklós]?.


Rendszeresen publikált könyvei mellett folyóiratokba és napilapokba. Pl.: Közgazdasági Szemle, Magyar Ipar.
Lefordította és kiadta 1908-ban Arnold Toynbee, Anglia gazdasági forradalma a XVIII. században című művét.


Elismerései és tagságai:
-    1927-ben az MTA levelező tagja lett
-    1939-ben az MTA rendes tagja lett
-    1945-1946-ig az MTA igazgatósági tagja
-    1949-ben tanácskozó taggá minősítették és rendes tagságát csak halála után 1989-ben kapta vissza
-    Osztrák-Magyar Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli tagja
-    Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának tagja
-    1942-ben elnyerte az MTA Weiss Fülöp-jutalmát


Főbb művei:
-    Smith Ádám rendszere és ennek bölcseleti alapja. Budapest. 1898.
-    Az értékről. Budapest. 1898.
-    A gazdasági élet elemi jelenségei. Budapest. 1901.
-    Tanulmányok a balesetbiztosítás köréből. Budapest. 1903.
-    Ráth Zoltán és a magyar gazdaságtani tudomány. Kassa. 1904.
-    Gazdaságtani és pénzügytani jegyzetek. Budapest. 1906.
-    A gazdasági élet és a jogi rend. Budapest. 1905.
Németül: Wirtscaft und Recht. Budapest. 1906.
-    A társadalmi gazdaságtan és a közháztartástan vázlata. Budapest. 1908.
-    A járadék fogalma. Kolozsvár. 1914.
-    A háború gazdasági okai és következményei. Kolozsvár. 1916.
-    Valutáink helyreállítása. Budapest. 1918.
-    Gazdaság és technika. Budapest. 1919.
-    Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban. Budapest. 1928.
-    Rentenprinzip und Grundrente: Zum Streit über die Singularität der Grundrente. 1933.
-    Közgazdaságtan I–II. Budapest. 1933–1939.
-    A föld jövedelmezősége. Budapest. 1935.
-    Aranypénz és munkapénz. Budapest. 1941.
-    A neo-szocializmus konjunktúrapolitikája. Budapest. 1942.
-    Irányító szempontok a közgadaságtanban. Budapest. 1942.
-    A nemzeti vagyon sorsa a háborúban. Budapest. 1945.
-    Navratil Ákos művei. Szerk. Fertő Imre. Budapest. 1989.



 


A szócikkhez társított címkék:
egyetemi tanár , közgazdász , MTA
Hirdetés







Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár póker szabályok, stratégiák online receptek