Szócikk változásai

Szócikk neve: Navratil Ákos
Verzió: 1  
Változtatta: dzsim
Változtatás dátuma: 2011-07-19 10:20:19
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Navratil Ákos 1875. május 20-án született Budapesten és 1952. február 29-én hunyt el ugyanitt. Közgazdász, jogtudós, egyetemi oktató, a [Magyar Tudományos Akadémia] rendes tagja.

Édesapja Navratil Imre (1833-1919) orvos, fül-orr-gégész, sebész. Amikor édesapja 1893-ban megkapta a nemesi címet, akkor fia felvette a szalóki nemesi előnevet.

Iskolái:
A középiskolát a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. 1899-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatta egyetemi tanulmányait. 1902-ben magántanári képesítést szerzett közgazdaságtanból ugyancsak a tudományegyetemen.

Életpályája:
1904-ben a közgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi jog rendes tanára volt a Kassai Jogakadémián.
1905-1909-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendkívüli, 1909-1918-ig pedig nyilvános rendes tanára.
1918-1948 között közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemnek. Közben a közgazdasági intézet és szeminárium igazgatója.
Magyar pénzügyi előadásokat is tartott.
1928-1929-ben és 1939-1940-ben a jogi és államtudományi kar dékánja.
1941-1942-ben egyetemi rektor.
1948-ban kényszernyugdíjazták.

Munkássága:
[Heller Farkas] mellett az egyik legkiemelkedőbb alakja volt a közgazdaságtannak.
Kritizálta az angol klasszikus közgazdaságtan értéksemleges természettörvényeit, német történeti iskola eltávolodását az elméletalkotástól, valamint a neoklasszikusok túlzóan leegyszerűsítő, matematikai szemléletét egyaránt. Ugyanakkor jelentős elméleti munkát folytatott a gazdaság interdiszciplináris vizsgálata terén és eredményeket ért el úgy, hogy ötvözte többek között a történeti szemléletet és a határhaszon-elmélet egyes tételeit.

A társadalmi közgazdaságtannak a jog, a filozófia, az etika, a szociálpolitika és a technika felől is megközelíthető jelenségeinek és azok összefüggésrendszerének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt.
Foglalkozott a munkaerő-piaci szegmentáció kérdésével és egyes esetekben indokoltnak tartotta az állam munkaerő-piaci beavatkozását. A fizikai tőkeformákra helyezte a hangsúlyt az emberi erőforrás helyett. Ebben gyakran nem értett egyet Heller Farkassal és Balázs Károly Antallal. A neoklasszikusok tökéletespiac-elméletét elvetve a kiegyensúlyozatlan verseny, s az ebből fakadó monopóliumképződés, áralakulás és konjunktúraingadozás általa szükségszerűnek ítélt belső mechanizmusát vázolta fel.

Tanszékvezetői pályája során olyan tanítványai voltak, akik később világszerte neves közgazdászokká váltak, mint például [Balogh Tamás], vagy [Káldor Miklós].

Rendszeresen publikált könyvei mellett folyóiratokba és napilapokba. Pl.: Közgazdasági Szemle, Magyar Ipar.
Lefordította és kiadta 1908-ban Arnold Toynbee, Anglia gazdasági forradalma a XVIII. században című művét.

Elismerései és tagságai:
-    1927-ben az MTA levelező tagja lett
-    1939-ben az MTA rendes tagja lett
-    1945-1946-ig az MTA igazgatósági tagja
-    1949-ben tanácskozó taggá minősítették és rendes tagságát csak halála után 1989-ben kapta vissza
-    Osztrák-Magyar Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli tagja
-    Magyar Gazdaságkutató Intézet elnöki tanácsának tagja
-    1942-ben elnyerte az MTA Weiss Fülöp-jutalmát

Főbb művei:
-    Smith Ádám rendszere és ennek bölcseleti alapja. Budapest. 1898.
-    Az értékről. Budapest. 1898.
-    A gazdasági élet elemi jelenségei. Budapest. 1901.
-    Tanulmányok a balesetbiztosítás köréből. Budapest. 1903.
-    Ráth Zoltán és a magyar gazdaságtani tudomány. Kassa. 1904.
-    Gazdaságtani és pénzügytani jegyzetek. Budapest. 1906.
-    A gazdasági élet és a jogi rend. Budapest. 1905.
Németül: Wirtscaft und Recht. Budapest. 1906.
-    A társadalmi gazdaságtan és a közháztartástan vázlata. Budapest. 1908.
-    A járadék fogalma. Kolozsvár. 1914.
-    A háború gazdasági okai és következményei. Kolozsvár. 1916.
-    Valutáink helyreállítása. Budapest. 1918.
-    Gazdaság és technika. Budapest. 1919.
-    Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban. Budapest. 1928.
-    Rentenprinzip und Grundrente: Zum Streit über die Singularität der Grundrente. 1933.
-    Közgazdaságtan I–II. Budapest. 1933–1939.
-    A föld jövedelmezősége. Budapest. 1935.
-    Aranypénz és munkapénz. Budapest. 1941.
-    A neo-szocializmus konjunktúrapolitikája. Budapest. 1942.
-    Irányító szempontok a közgadaságtanban. Budapest. 1942.
-    A nemzeti vagyon sorsa a háborúban. Budapest. 1945.
-    Navratil Ákos művei. Szerk. Fertő Imre. Budapest. 1989.