Kereslet

A közgazdaságtan a kereslet alatt egy vagy több jószág azon mennyiségét érti, amelyet adott ár mellett egy vagy több személy képes és hajlandó is megvásárolni. A definíció feltételezi, hogy a vizsgált javak homogének, vagyis nincsen közöttük minőségi különbség. Emellett érvényesülnek a preferendciarendezés feltételei is, vagyis a vizsgált személyek meg tudják mondani, hogy melyik jószágért mekkora a legmagasabb ár, amit még hajlandóak lennének kifizetni. Ezt az árat nevezik rezervációs árnak.
Ha egy személy keresletét vizsgáljuk, akkor egyéni keresletről beszélünk, melynek jelölése: d
Abban az esetben, ha egy adott jószág iránt érdeklődő összes személy keresletét vizsgáljuk, akkor piaci keresletről beszélünk. Jele: D
Aggregált keresletnek nevezzük egy gazdaság valamennyi szereplőjének az összes elérhető jószágra irányuló keresletét. Mivel itt nem egyetlen jószágról van szó, ezért csak átlagárakról, vagy árszínvonalról lehet beszélni, valamint a keresett javak mennyiségének pénzben kifejezett értékéről. Jelölése: AD

A keresleti függvény:
A keresleti függvény, vagy más nevén keresleti görbe minden árhoz hozzárendeli a hozzá tartozó keresett mennyiséget. A függvény jelölése megegyezik a keresletével. Természetesen a keresett mennyiséget nem csak az ár határozza meg, azonban az egyszerűség kedvéért minden más egyéb változót rögzítenek.

A függvény rendszerint negatív meredekségű, a közönséges jószágok esetében ugyanis az ár növekedésével csökken a jószág iránti kereslet. Előfordul azonban ennek a fordítottja is, amikor a függvény pozitív meredekségű, vagyis az ár növekedésével növekszik a kereslet is. Ezt a függvényt nevezzük Giffen-függvénynek.

A keresleti görbe eltolódásának okai:
- megváltozik a vásárlók számára rendelkezésre álló jövedelem,
- más jószágok árai változnak,
- hitelre történő vásárlás lehetősége,
- változik a népesség száma, ízlése vagy a divat,
- hirdetés, reklám hatásai.

Engel-görbe:
Az Engel-görbe esetében az y tengelyre az ár helyett a jövedelem kerül.

Az Engel-görbe többnyire pozitív meredekségű, mivel a normál javak esetében a jövedelem növekedésével az adott jószág iránti kereslet is növekedni fog.
Inferior javak esetében azonban az Engel-görbe negatív meredekségű, vagyis a jövedelem növekedésével csökken a kereslet.