Az "1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről" szerint:
"11. § (1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír."
Célja a [jelzálogbank]? meglévõ hitelállományának finanszírozása, a jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú értékpapírral.
A jelzáloglevél tulajdonképpen a hosszú lejáratú kötvényhez hasonlítható értékpapír, amelyet a jelzáloghitelezésre szakosodott hitelintézet bocsát ki.
A jelzáloglevelek közép vagy hosszú lejáratú értékpapírok, amelyek lehetnek fix, illetve [változó kamatozás]?úak, [bemutatóra szóló]?ak vagy névre szólóak.
A jelzáloglevelet a jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozóan bocsátják ki. A követelések mögött általában ingatlanfedezet áll. Ezeket a jelzáloghiteleket értékpapír formájában piacra bocsájtják. Tulajdonképpen a jelzáloglevél megvásárlója közvetetten – jelzálog-hitelintézeten keresztül – jelzáloghitelt nyújt, amely hitelt a "bank" kezel, beszedi a tőke és kamat törlesztéseket, és ezek egy részét továbbadja a jelzáloglevél tulajdonosa számára szintén kamat, illetve a jelzáloglevél lejáratakor tőke visszafizetés formájában.
Lejárati struktúrájukat a bankok úgy alakítják ki, hogy a forrásul szolgáló jelzáloglevelek lejárata összhangban legyen a hitelek lejáratával.
Jellemzői:
- Hosszú lejáratú befektetés, de ugyanakkor a másodlagos forgalomban hozammal növelt értéken bármikor eladható, és meg is vásárolható.
- Az állampapíroknál némileg magasabb kockázatú értékpapír, de ennek fejében magasabb hozamot biztosít tulajdonosának.
- Megeshet, hogy a jelzáloglevelet kibocsátó hitelintézet elmulasztja az aktuális kamatok kifizetését a hitelezőknek, ebből ered a jelzáloglevelek kockázata.
A papírokat rendszeresen aukciókon lehet megvenni, ahol többnyire a magánszemélyek is tehetnek ajánlatot.
Az eladás a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT)lehetséges.
A vételi és eladási ajánlatok között nagy különbség is lehet, tehát aki lejárat előtt akarja eladni értékpapírját, az könnyen bukhat rajta pár százalékot. Nagybefektetők, százmilliós tételben könnyebben egyezkedhetnek egymással, jobb árat és sokkal jobb brókerjutalékot alkudhatnak ki, a kisbefektetők számára ez nagyobb költséget és kockázatot jelent.
A jelzáloglevél kibocsátásának módját, és feltételeit az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről és hatályos módosításai tartalmazzák.