A közgazdaságtan inflációnak nevezi az árszínvonal tartós emelkedését. A defláció az infláció ellentettje. Az infláció jele π (pi). Az infláció mértékét szemlélve megkülönböztethető lassú (más néven kúszó), vágtató és hiperinfláció.
A lassú infláció mindössze néhány százalékos, a gazdaság számára elfogadható szintű emelkedést jelent.
Vágtató infláció esetében az inflációs ráta legalább 10%-kal növekszik, a gazdaság számára még elfogadható az emelkedés üteme.
Hiperinfláció esetében azonban már legalább több száz százalékos árszínvonal-emelkedés figyelhető meg, amely már káros a gazdaság számára és annak összeomlásához is vezethet.
Fontos tényező, hogy az infláció kiszámítható és kiegyensúlyozott legyen. Kiszámítható infláció esetében a gazdaság tud alkalmazkodni a hosszútávon alig változó inflációs rátához (még akkor is, ha az esetleg kétszámjegyű). A nem kiszámítható infláció ronthatja a gazdaság teljesítményét, nehezebbé teszi az gazdasági műveletek tervezhetőségét. A kiegyensúlyozott infláció esetében a termékek árstruktúája nem változik, vagyis a termékek árai mindig ugyanakkora mértékben növekszenek. Ha a kiegyensúlyozatlanság folytán megbomlik az árstruktúra, akkor előfordulhat, hogy egyes társadalmi csoportok jövedelmét is befolyásolja.