Már 1219 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A jóléti közgazdaságtan két tétele két állítás, melyek
- a gazdaság egyensúlyára, valamint
- a javak társadalmon belüli elosztásának Pareto-hatékonyságára és igazságosságára vonatkoznak.

A jóléti közgazdaságtan első és második tételét Kenneth Arrow és Gerard Debreu amerikai közgazdászok dolgozták ki. Bár a résztudomány fejlődésében játszott szerepük jelentős, a jóléti közgazdaságtan képviselői közül ma már kevesen tartják őket irányadónak; a tételek teljesülésének feltételei a valóságtól elrugaszkodottak, és a jóléti közgazdaságtan modern irányzatai általában is elfordulni látszanak a Pareto-hatékonyság alapelvétől.

A jóléti közgazdaságtan első tétele:


A jóléti közgazdaságtan első tétele tulajdonképpen a Léon Walras által kidolgozott walrasi egyensúly legfontosabb jellemzője. A walrasi egyensúly egy általános egyensúly (vagyis a gazdaság olyan állapota, amelyben minden piac egyensúlyban van) az alábbi tulajdonságokkal:

    * a piacok mindegyike versenyzői piac;
    * nincsenek tranzakciós költségek;
    * a fogyasztók preferenciái nem függnek más gazdasági szereplők fogyasztásától, vagyis nincsenek externáliák (külső gazdasági hatások).

A tétel kimondja, hogy a javak bármely kezdeti elosztásán alapuló walrasi egyensúly Pareto-hatékony. Tehát a versenyzői piac a felsorolt feltételek teljesülésekor mindig olyan elosztást hoz létre, amely esetén bármely gazdasági szereplő jóléte csak úgy növelhető, hogy közben más szereplő(k) jóléte csökken. Ez persze nem jelenti azt, hogy a walrasi egyensúly egyben igazságos is, hiszen elvben végtelen sok Pareto-hatékony elosztás lehetséges, amelyek igazságossága között nagy különbségek lehetnek; ezen kívül az igazságosság kérdésének tárgyalása nem a közgazdaságtan feladata.

A jóléti közgazdaságtan második tétele:


A jóléti közgazdaságtan második tétele szerint bármely Pareto-hatékony elosztás létrehozható egy kezdeti jószágelosztás walrasi egyensúlyaként, ha a fogyasztók preferenciái konvexek. Vagyis arra, hogy Pareto-hatékony és egyben erkölcsi vagy társadalmi szempontból a legigazságosabb végső (egyensúlyi) elosztást hozzuk létre, a versenyzői piac alkalmas - csak a javak kezdeti elosztását kell úgy kialakítani, hogy a létrejövő egyensúly a számunkra legkedvezőbb végső elosztás legyen.

A jóléti közgazdaságtan második tételének következménye, hogy a csak a javak társadalmon belüli elosztását megváltoztató adók, például a vagyonadó, hatékonyabb és igazságosabb végső elosztást eredményeznek, mint a forgalmi vagy jövedelemadók - ez utóbbiak ugyanis a gazdasági szereplők döntéseitől függnek, így torzítják a versenyzői piac mechanizmusait, megakadályozva a Pareto-hatékony egyensúly kialakulását.

 


A szócikkhez társított címkék:
gazdaság , gazdasági fogalmak
Hirdetés






Az oldalt létrehozta és üzemelteti a Neo Interactive online marketing ügynökség.

Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár póker szabályok, stratégiák online receptek