Szócikk változásai

Szócikk neve: Surányi György
Verzió: 1  
Változtatta: dzsim
Változtatás dátuma: 2011-02-08 13:04:38
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Surányi György 1954. január 3-án született Budapesten. Közgazdász, egyetemi tanár, bankelnök, MNB elnöke.
Felesége 1980 ót Dr. Marmoly Judit. Gyermekei: Szilvia (1913) és Gábor (1985).

Iskolái:
Az általános iskolát Budapesten végezte a VIII. kerületi Németh László általános iskolában, majd a belvárosi Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban érettségizett. 1977-ben diplomázott a [Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen], ahol 1979-ben közgazdasági doktori fokozatot szerzett. 1986-tól kandidátus. 1996-ban habilitált a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtudományok területen. 1998 óta egyetemi tanár. A [Corvinus Egyetem] és a [Közép-európai Egyetem] (CEU) professzora.

Pályája:
1977-1986-ig kutató és tudományos osztályvezető a [Pénzügykutató Intézet]ben. Ezt követően 1987-ig  Washingtonban a [Világbank] konzulense.
1988-ban és 1989-ben gazdaságpolitikai főtanácsosa volt a kormánynak.
1990-ig az [Országos Tervhivatal] államtitkára.

1990. július 1 - 1991. november 30-ig a [Magyar Nemzeti Bank] (MNB) elnöke, de 1991-es jegybanktörvény módosításakor leváltották. Az elnöki székben [Bod Péter Ákos] követte. [Antall József] miniszterelnök döntött így. Döntésének hátterében a feltételezések szerint az állt, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát, amelyet főleg SZDSZ és MSZP szimpatizánsi körök hoztak létre, akik az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták. Surányi ugyan nem csatlakozott a Demokratikus Chartához, de közel került a Fideszhez, sokat találkozott [Orbán Viktor]ral 1992-1993-as évben és részt vett a [Fidesz] gazdasági programjának kialakításában. Később, nem ismert okokból újra eltávolodott ettől a párttól.

1992-ben a [CIB Bank] vezérigazgatója lett.

1994-es választásokon győztes MSZP-SZDSZ koalíció miatt Bod Péter Ákos távozott az MNB-től. Horn Gyula nem nevezett ki új elnököt és Békesi László távozása után még pénzügyminisztere sem volt az országnak. A helyzet egyre romlott: költségvetési, fizetési mérleg ikerhiánnyal küzdött az ország. A befektetők a Hungarhotels privatizációs botránya miatt elpártoltak az államtól, késtek. A teljes pénzügyi válság elkerülése érdekében azonnal cselekedni kellett. 1995. március 1-től újra Surányi György lett az MNB elnöke.  Ugyanazon a napon, amikor [Bokros Lajos] pénzügyminiszter lett. A kiigazítás lépéseit, amelyek a monetáris politika keretét gyökeresen átalakították, március 16-án jelentették be. Vámpótlékot vezettek be, kilenc százalékkal leértékelték a forintot és bevezették a csúszóleértékelés rendszerét ami az inflációs várakozásokat vezérlő "nominális horgonyként" működött.

2001. március 1-én [Járai Zsigmond] követte Surányit az MNB elnöki székében.
Ezt követően az olasz [Intesa Sanpaolo] bankcsoport közép-kelet-európai vezetője lett, ahol négy régiós bank, mint a CIB, VUB, PBZ, BIB elnöke.

2006-ban [Gyurcsány  Ferenc], akkori miniszterelnök felkérte, hogy vegyen részt az ország átdolgozott, jelentős egyensúlyjavító megszorításokat tartalmazó euró-konvergenciaprogramját véleményező Konvergencia Tanácsban, [Bogsch Erik]kel és [Simor András]sal együtt.
A Magyar Telekom igazgatósági tagságáról ebben az évben lemondott megnövekedett feladataira hivatkozva.
2007-ben Járai Zsigmond mandátumának lejártakor ismét felmerült a neve, mint lehetséges MNB elnök, de a miniszterelnöktől nem kapott támogatást.
Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én bejelentette, hogy átadja miniszterelnöki helyét, a parlamenti többség biztosítása érdekében. Ekkor is felmerült Surányi neve, de a Fidesz előrehozott választási követelései miatt nem vállalta a miniszterelnökséget.

Egyéb tevékenységei:
Az MNB elnökeként kétszer is a Magyarországot képviselő Kormányzó volt a Nemzetközi Valutaalapban.

Tagja volt a Kék Szalag Bizottságnak (hazai és külföldi szakemberek az első szabadon választott magyar kormány részére készítettek gazdaságpolitikai javaslatot), a Magyar–Amerikai Vállalkozási Alapnak, az ENSZ Fejlesztési és Tervezési Bizottságának, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Tanácsadó Testületének. Tagja volt a Capital International Ltd. tanácsadó testületének, a Nemzetközi Közfinanszírozási Intézetnek (International Institute of Public Finance) és a New York-i EastWest Institute igazgatóságának.
2005-től a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja.

Díjak, elismerések:
-    1993-ban a Világgazdasági Fórumtól (World Economic Forum) a Világ Holnapi Vezetője (Global Leader of Tomorrow) címet kapta.
-    1996-ban és 2000-ben elnyerte a Central European magazin díját.
-    Elnyerte a Euromoney magazin „Az év legjobb közép-európai jegybankelnöke” díját.
-    Háromszor elnyerte a Global Finance magazin legmagasabb, „A” osztályzatát a jegybank elnökök eredményességét minősítő értékelésben.
-    2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal érdemrenddel tüntették ki.

A Bilderberg-csoport tagja, amelyet a Holland Királynő alapított. Ez a csoport évente egyszer tart gyűlést a "világ-elit" számára 1954 óta. Surányi három alkalommal volt jelen:
-    1996 május 30 - június 2, Toronto, Kanada
-    1997 június 12 - 15, Lake Lanier, Georgia, USA
-    1999 június 3 - 6, Sintra, Portugália