A polder-modell kétféle jelentéstartalommal bír.
A polder alapesetben a tengertől elhódított földterületeket jelent, amit Hollandiában az adott területen földet birtokló gazdák közösen óvtak a tengertől. Mivel közös ügyükben tevékenykedtek, ezért a felmerülő problémákat közös megegyezés alapján döntötték el, ebből fejlődött ki az a holland társadalmi gyakorlat, mely a viták kezelése során maximális mértékben törekszik a konszenzusra, messzemenőkig igyekszik elkerülni a szavazást, a többségi döntést. Folyamatában ez hosszas egyeztetést jelent, mert nem erőltetik rá a többség véleményét az adott helyzeben más megoldást javaslókra, hanem sorozatos egyeztetésekkel közösen elfogadott döntéseket hoznak. Ez a döntéshozatali módszer a polder-modell, ami bár előkészítésében hosszadalmasabb, végrehajtásban gördülékenyebb, mint a többségi döntés. Társadalmi szinten ez a háromoldalú egyeztetésekben nyilvánul meg, ahol a kormányzat, a szakszervezetekbe tömörült munkavállalók és a munkaadói szervezetek együttesen alakítják ki a gazdasági kereteket.
Másik jelentéstartalma a '70-es években súlyos recesszióba esett Hollandia reformintézkedéseinek összessége, mellyel annyira eredményesen sikerült az akkor felmerülő társadalmi-gazdasági problémákat kezelni, hogy követendő modellként szolgált több hasonló szituációban lévő állam számára.