Már 1221 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Kötelező tartalékráta
Verzió: 7  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2014-05-29 14:59:30
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A kötelező tartalékráta a [kereskedelmi bank]ok (legyenek azok magyarok, vagy Magyarországon működő külföldi hitelintézetek) számára kötelezően előírt pénztartalékolás. A rátát a [Magyar Nemzeti Bank] (MNB) szabályozza. A [jegybank] által kiadott rendeletek alapján a hazánkban működő hitelintézetek kötelesek tartalékot elhelyezni a jegybanknál betéteik és egyéb forrásaik alapján. A hitelintézetek a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon egy átlagos számlaállományt tartanak fenn. A tartalékperiódusok 1 hónap hosszúságúak. A tartalékráta célja a hitelintézetek [likviditás]ának elősegítése és emellett szerepet játszik a [jegybankpénz] iránti stabil [kereslet] megteremtésében is. Jelenleg hatályos szabályozás szerint Magyarországon 2%-os a kötelező tartalékráta amire a bankok nem fizetnek kamatot mert az állam ezt kifizeti helyettük. Lásd a következő hivatalos indoklást:


A kötelező tartalékráta a [kereskedelmi bank]ok (legyenek azok magyarok, vagy Magyarországon működő külföldi hitelintézetek) számára kötelezően előírt pénztartalékolás. A rátát a [Magyar Nemzeti Bank] (MNB) szabályozza. A [jegybank] által kiadott rendeletek alapján a hazánkban működő hitelintézetek kötelesek tartalékot elhelyezni a jegybanknál betéteik és egyéb forrásaik alapján. A hitelintézetek a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon egy átlagos számlaállományt tartanak fenn. A tartalékperiódusok 1 hónap hosszúságúak. A tartalékráta célja a hitelintézetek [likviditás]ának elősegítése és emellett szerepet játszik a [jegybankpénz] iránti stabil [kereslet] megteremtésében is.


 

 

"A tartalékráta által lekötött [pénz] a bankok számára nem termel nyereséget, azonban egy EU szabályozás folytán az MNB Magyarország uniós csatlakozása óta az irányadó kamatot kifizeti a bankok részére erre az összegre, ennek köszönhetően a kötelezően képzett tartalék burkolt [adó]-jellege megszűnt."

 

Ez azt jelenti hogy a bankok tényleges tartalékrátája magyarországon 0% mivel a 2% os tartalék rátának nincs költsége !

 

Maurice Allais a Nobel díjas Francia közdazdász aki a szintén Nobel díjas Milton Friedmannal megalkotta a Chicago tervet a 1929 világválság után azért hogy ez mégegyszer ne fordulhasson elő a 100% nál kisebb tartalékrátát nem tartja elfogadhatónak. Ennek oka az hogy a klasszikus banki bevétel abból fakad hogy a bank betéteket gyűjt (amire betéti kamatot ad) illetve kölcsönöket folyósít (amire kölcsönkamatot számol fel). Ennek a kettőnek a különbsége adja a bank hasznát. A probléma ott kezdődik hogy a bankok megfigyelték hogy egyszerre egyidőben az összes betétes soha nem veszi ki az összes letétbe helyzett pénzt. Max 10% pénzkivét van. Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi. Maurice Allais ezt közönséges pénzhamísitásnak nevezi.

 

A 2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra. A 2 Ft.- jegybanki kamat költsége 10% jegybanki alap kamat esetén (magyarországon ennél ez sokkal alacsonyabb) 0.2Ft.- azaz 20 Fillér. 100Ft.- Kölcsön kamata pedig kölcsöntípustól függően 20-40 Ft.-! Az alacsonyabb kölcsön kamatot véve alapul 0.2 Ft.- osztva 20 Ft.- tal évi 10000% hasznot jelent a bankoknak a bank fentartási költségeivel nem számolva. Mint fennt utaltunk rá  a 2 Ft.- nak nincs jegybanki költsége magyarországon mert az állam ezt kifizeti tehát egy bank azonkívül hogy kifizeti a működési költségeit (munkabérek illetve rezsi) egyébb költsége nincs vagyis korlátlan mennyiségű kölcsönt tud folyósítani tehát pénzt hozhat létre a semmiből és azt kamatra kölcsön adhatja. Ez sokkal jövedelmezőbb üzlet mint a prostitució vagy a kábitószerkereskedelem.

 

A két legnagyobb probléma ezzel az hogy mivel a kereskedelmi bankok külföldi kézben vannak ezért a teljes magyar gazdaságot ezzel az elvel ők irányítják.

 

A másik probléma az hogy a kétszintű bankrendszer mindig csak a tőkeösszeget helyezi forgalomba a kamatot soha. A gazdaság szereplőinek összességében a kamatot visszaadni olyan mintha egy 3/4 ig telt pohárból próbálnának egy poharat teletölteni. Ez nyilvánvaló képtelenség tehát újabb kölcsönöket kell fölvenni, azonban egy idő után a kamatteher akkora hogy ezt már a gazdaság nem tudja visszafizetni tehát összeomlik. Ez volt az egyik alapszerkezeti oka a 2008 as világ válságnak. Ezt a folyamatot jól mutatja be a Kanadai Paul Grignon Pénz mint adósság című kisfilmje.

 

http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE

 

A probléma megoldására Maurice Allais és Milton Friedman azt javasolták a Chicago Terv keretében hogy a központi jegybankok kerüljenek nemzeti parlamenti ellenőrzés alá illetve a kereskedelmi bankok tartalék rátája legyen 100% hogy csak azt a pénzt adhassák kölcsön amivel rendelkeznek tehát hogy ne hamísithassanak több pénzt. Ez érthető okoból soha nem valósult meg.

 

A megoldás az lehet hogy mind az USA mind az Európai Uniós szabályozás megengedi az ún. non profit helyi kiegészítő pénzek bevezetését ami bankrendszeren kívül helyezi a pénzteremtést. Ennek okán 2008 ban a Drábik János Jogász-Vezérszörényi László Matematikus-Mamusich Milán Közgazdász javasoltak egy G Money globális közpénz rendszert tervet amit be is nyújtottak a Google cég által meghirdetett nyílt ötletversenyre. Az ötlet bekerült kiválasztott néhány elképzelés közé a több mint 160 000 darab az élet minden területét lefedő javaslat halmazból.

 

http://paulgrignon.netfirms.com/MoneyasDebt/G-money_submission_Hu.htm

 

A javaslat hatására a Google 2010 Augusztusában megvett egy közpénzrendszer fejlesztő céget 70 millió USD.- ért amit "Social Gold" nak hívnak. Az említett rendszer pontosan azt tudja amit a szerzők javasolnak. A Social Gold ot egyenlőre csak az internetes játék közösség használja virtuális javak kereskedelmére. Ezt a rendszert a nagyléptékű teszt után ki lehet terjeszteni a reál gazdaságra fizikai javak és tényleges szolgáltatások bankmentes működtetésére.

 

http://techcrunch.com/2010/08/13/google-confirms-jambool-acquisition/ 

 

 

Magyarországon eddig bevezetésre került a Soproni kékfrank nevű helyi pénz ami egy cca 300 000 fős térség gazdasági életét hivatott serkenteni.

 

http://www.kekfrank.hu/utalvany.php

 

http://www.mfor.hu/cikkek/Soproni_kekfrank_utan_johet_a_rabakozi_taller.html

 

Ezenkívül Drábik János, Vezér László, Prof. Dr. Bernard Lietaer (az EUR egyik alkotója) és Mamusich Milán szervezésében közpénz rendszer építő szolgáltatás idult:

 

http://paulgrignon.netfirms.com/publicmoney/

 

 A következő linkeken lásd a jelenlegi magyar kereskedelmi banki tartalék szabályozást:


A következő linkeken lásd a jelenlegi magyar kereskedelmi banki tartalék szabályozást:


 

10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról (Hatályos 2009. július 1-től)

15/2008. (XI. 24.) MNB rendelet a kötelező tartalékráta mértékéről









Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Mammutmail Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár nagy fájlok küldése online receptek