"A tartalékráta által lekötött [pénz] a bankok számára nem termel nyereséget, azonban egy EU szabályozás folytán az MNB Magyarország uniós csatlakozása óta az irányadó kamatot kifizeti a bankok részére erre az összegre, ennek köszönhetően a kötelezően képzett tartalék burkolt [adó]-jellege megszűnt."
Ez azt jelenti hogy a bankok tényleges tartalékrátája magyarországon 0% mivel a 2% os tartalék rátának nincs költsége !
Maurice Allais a Nobel díjas Francia közdazdász aki a szintén Nobel díjas Milton Friedmannal megalkotta a Chicago tervet a 1929 világválság után azért hogy ez mégegyszer ne fordulhasson elő a 100% nál kisebb tartalékrátát nem tartja elfogadhatónak. Ennek oka az hogy a klasszikus banki bevétel abból fakad hogy a bank betéteket gyűjt (amire betéti kamatot ad) illetve kölcsönöket folyósít (amire kölcsönkamatot számol fel). Ennek a kettőnek a különbsége adja a bank hasznát. A probléma ott kezdődik hogy a bankok megfigyelték hogy egyszerre egyidőben az összes betétes soha nem veszi ki az összes letétbe helyzett pénzt. Max 10% pénzkivét van. Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi. Maurice Allais ezt közönséges pénzhamísitásnak nevezi.
A 2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra. A 2 Ft.- jegybanki kamat költsége 10% jegybanki alap kamat esetén (magyarországon ennél ez sokkal alacsonyabb) 0.2Ft.- azaz 20 Fillér. 100Ft.- Kölcsön kamata pedig kölcsöntípustól függően 20-40 Ft.-! Az alacsonyabb kölcsön kamatot véve alapul 0.2 Ft.- osztva 20 Ft.- tal évi 10000% hasznot jelent a bankoknak a bank fentartási költségeivel nem számolva. Mint fennt utaltunk rá a 2 Ft.- nak nincs jegybanki költsége magyarországon mert az állam ezt kifizeti tehát egy bank azonkívül hogy kifizeti a működési költségeit (munkabérek illetve rezsi) egyébb költsége nincs vagyis korlátlan mennyiségű kölcsönt tud folyósítani tehát pénzt hozhat létre a semmiből és azt kamatra kölcsön adhatja. Ez sokkal jövedelmezőbb üzlet mint a prostitució vagy a kábitószerkereskedelem.
A két legnagyobb probléma ezzel az hogy mivel a kereskedelmi bankok külföldi kézben vannak ezért a teljes magyar gazdaságot ezzel az elvel ők irányítják.
A másik probléma az hogy a kétszintű bankrendszer mindig csak a tőkeösszeget helyezi forgalomba a kamatot soha. A gazdaság szereplőinek összességében a kamatot visszaadni olyan mintha egy 3/4 ig telt pohárból próbálnának egy poharat teletölteni. Ez nyilvánvaló képtelenség tehát újabb kölcsönöket kell fölvenni, azonban egy idő után a kamatteher akkora hogy ezt már a gazdaság nem tudja visszafizetni tehát összeomlik. Ez volt az egyik alapszerkezeti oka a 2008 as világ válságnak. Ezt a folyamatot jól mutatja be a Kanadai Paul Grignon Pénz mint adósság című kisfilmje.
http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE
A probléma megoldására Maurice Allais és Milton Friedman azt javasolták a Chicago Terv keretében hogy a központi jegybankok kerüljenek nemzeti parlamenti ellenőrzés alá illetve a kereskedelmi bankok tartalék rátája legyen 100% hogy csak azt a pénzt adhassák kölcsön amivel rendelkeznek tehát hogy ne hamísithassanak több pénzt. Ez érthető okoból soha nem valósult meg.
A megoldás az lehet hogy mind az USA mind az Európai Uniós szabályozás megengedi az ún. non profit helyi kiegészítő pénzek bevezetését ami bankrendszeren kívül helyezi a pénzteremtést. Ennek okán 2008 ban a Drábik János Jogász-Vezérszörényi László Matematikus-Mamusich Milán Közgazdász javasoltak egy G Money globális közpénz rendszert tervet amit be is nyújtottak a Google cég által meghirdetett nyílt ötletversenyre. Az ötlet bekerült kiválasztott néhány elképzelés közé a több mint 160 000 darab az élet minden területét lefedő javaslat halmazból.
http://paulgrignon.netfirms.com/MoneyasDebt/G-money_submission_Hu.htm
A javaslat hatására a Google 2010 Augusztusában megvett egy közpénzrendszer fejlesztő céget 70 millió USD.- ért amit "Social Gold" nak hívnak. Az említett rendszer pontosan azt tudja amit a szerzők javasolnak. A Social Gold ot egyenlőre csak az internetes játék közösség használja virtuális javak kereskedelmére. Ezt a rendszert a nagyléptékű teszt után ki lehet terjeszteni a reál gazdaságra fizikai javak és tényleges szolgáltatások bankmentes működtetésére.
http://techcrunch.com/2010/08/13/google-confirms-jambool-acquisition/
Magyarországon eddig bevezetésre került a Soproni kékfrank nevű helyi pénz ami egy cca 300 000 fős térség gazdasági életét hivatott serkenteni.
http://www.kekfrank.hu/utalvany.php
http://www.mfor.hu/cikkek/Soproni_kekfrank_utan_johet_a_rabakozi_taller.html
Ezenkívül Drábik János, Vezér László, Prof. Dr. Bernard Lietaer (az EUR egyik alkotója) és Mamusich Milán szervezésében közpénz rendszer építő szolgáltatás idult:
http://paulgrignon.netfirms.com/publicmoney/
A következő linkeken lásd a jelenlegi magyar kereskedelmi banki tartalék szabályozást:
