| |
posztó |
bor |
| Portugália |
90 |
80 |
| Anglia |
100 |
120 |
A táblázatból jól látszik, hogy Portugáliának [abszolút előny]e van Angliával szemben. A kérdés az, hogy milyen munkamegosztás alakuljon ki a két ország között?
Ráfordítási arányok alapján számolva a következő eredményt kapjuk:
Ráfordítási arányok alapján számolva a következő eredményt kapjuk:
Portugália előnye a posztótermelésben 90/100=0,9, vagyis egységnyi posztó termelését 10%-kal kisebb ráfordítással végzi, mint Anglia.
A bortermelés esetében 80/120=0,66, tehát Portugáliában az angol ráfordítás 2/3-át kell egységnyi bor termelésére fordítani. Portugália előnye a bortermelésben nagyobb, mint posztógyártásban.
Anglia hátránya a posztógyártásban: 100/90=1,11, a bortermelésben, pedig 120/80=1,5. Vagyis Anglia hátránya a posztógyártásban kisebb, mint a bortermelésben.
Az alternatív költségek összehasonlításával is kiszámolható:
Az alternatív költségek összehasonlításával is kiszámolható:
Portugáliában egységnyi bor 80/90=0,88 egység posztóba kerül, hiszen ahhoz, hogy egységnyi bort előállítsanak, 0,88 egység posztótermelésről kell lemondaniuk.
Angliában a bor ára posztóban kifejezve: 120/100=1,2 egység posztó.
Ebből jól látszik, hogy a bor Portugáliában olcsóbb, mint Angliában.
A posztó ára borban kifejezve Portugáliában 90/80=1,125, Angliában pedig 100/120=0,833. A posztó tehát Angliában olcsóbb.
A posztó ára borban kifejezve Portugáliában 90/80=1,125, Angliában pedig 100/120=0,833. A posztó tehát Angliában olcsóbb.
Mindkét megközelítésből azt a következtetést kell levonnunk, hogy Angliának érdemes a posztógyártásra specializálódnia, Portugáliának, pedig a bortermelésre.
Mindkét megközelítésből azt a következtetést kell levonnunk, hogy Angliának érdemes a posztógyártásra specializálódnia, Portugáliának, pedig a bortermelésre.
Kialakulhat olyan cserearány, ami mindkét fél számára kedvezővé teszi a cserét.
