Kiss László, más néven Leslie Kish, 1910. július 27-én született Poprádon és az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el 2000. október 7-én Ann Arbor-ben. Statisztikus, matematikus, a [Magyar Tudományos Akadémia]? tiszteletbeli tagja.
Számos statisztikai eljárás kidolgozása és a részleges adatfelvételek során alkalmazott reprezentatív mintavétel módszertani fejlesztésére irányuló munkák fűződnek a nevéhez.
Iskolái és pályája:
1926-ban családjával Zilahról az USA-ba költöztek és New Yorkban folytatták az életüket. Apja halála után az anyagi helyzetük miatt munkába állt, közben esti tagozaton végezte a középiskolát.
1929-ben laboratóriumi asszisztensként kezdett dolgozni New Yorkban a Rockefeller Orvosi Kutatóintézetben. Közben 1930-tól felsőfokú tanulmányokat folytatott a City College of New Yorkban. Közben statisztikaelméletből képezte magát.
1937-ben a polgárháború sújtotta Spanyolországba utazott, megszakítva ezzel a tanulmányait. Itt hadikórházakban szolgált, majd harcolt a kormány oldalán küzdött magyar brigádhoz. Megsebesült és 1939-ben visszatért az Egyesült Államokba.
1939-ben szerezte matematikai diplomáját a City of College New Yorkban. 1940-ben a washingtoni Népszámlálási Hivatal (Census Bureau), 1941-től a Mezőgazdasági Minisztérium (Department of Agriculture) alkalmazottja lett, ahol feladata az adatfelvételekhez szükséges mintavételek tervezése volt.
A második világháborút 1942-1945-ig a légierőnél szolgált meteorológusként. 1945-től újra a Népszámlálási Hivatalban dolgozott. 1947-ben [Rensis Likert]? által alapító munkatársa lett [Katona György]? gazdaságpszichológussal az Ann Arbor-i Michigani Egyetem Társadalomkutató Intézetének.
1948-ban doktorált matematikából, 1952-ben pedig szociológiából.
1960-tól az Ann Arbor-i intézet szociológiaprofesszora lett. 1981-ben nyugdíjba ment és professzor emirátusként segítette tovább a tudományos munkát.
Munkássága:
Nemzetközileg elismert szakember volt a statisztika tudományában. Több módszertani újítás fűződik a nevéhez reprezentatív mintavételek meghatározása területén. Ezek túlmutatnak a statisztika körén és a közgazdaságtan és a szociológia fejlődéséhez is hozzájárultak.
Az adatvételi tervvel egyenrangú fontosságúnak tartotta a mintavételi terv elkészítését. Mélyrehatóan foglalkozott a mintavételi és az adatfelvételt követő becslési hibák kiküszöbölésével. Tanulmányozta a torzulásokhoz vezető potenciális hibaforrásokat, főként a nem válaszolás jelenségét. Olyan eljárásokat vezetett be, mint például a rendszeresen megismételt guruló mintavétel (rolling samples), a sokaság trendváltozásait jelző keresztmetszeti adatfelvétel során alkalmazott osztottpanel-modellt (split-panel design, SPD). Emellett számos, matematikai számításokon alapuló kulcsot dolgozott ki a többlépcsős mintavétel, a többcélú mintavétel és a kisterületi becslés módszeréhez is.
Gyakorlatban is alkalmazta a kutatásai eredményeit. 1948-ban az amerikai közvélemény-kutató cégek a hagyományos kvótás mintavételt alkalmazták, amely teret engedett a kérdezőbiztosok szubjektivitásának. Valószínűség-számítási modellt dolgozott ki a megfelelő mintavételhez és megjósolta Harry S. Truman elnöki újraválasztását.
Tanácsadója volt számos nemzetközi szervezetnek. Pl.: [ENSZ]? Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, [UNESCO]?, [Egészségügyi Világszervezet]?.
Szakértőként részt vett több országra kiterjedő felmérések szervezésében. Ilyen volt a World Fertility Survey program világtermékenységi vizsgálata.
A fejlődő országokban, mint Kína, Üzbegisztán, egyéb afrikai és dél-amerikai országokban hozzájárult a statisztikusképzés intézményi hátterének fejlesztéséhez.
Szerkesztője volt az amerikai Survey Statistician-nak.
Elismerései és társasági tagságai:
1971-től a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) tagja.
1977-ben az Amerikai Statisztikai Egyesület elnöke.
1983-1985-ig a párizsi székhelyű Survey-statisztikusok Nemzetközi Egyesületének (AISE) elnöke.
1981-ben a brit Királyi Statisztikai Társaság, majd 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
1988-ban a Bolognai Egyetem, 1998-ban az ELTE díszdoktora lett.
1997-ben a Magyar Köztársasági érdemrend tisztikeresztje címet kapta.
Főbb művei:
- Survey sampling. New York, Wiley, 1965, 643 p.
- Using cumulated rolling samples to integrated census and survey operations of the Census Bureau: An analysis, review and response. Washington, US GPO, 1981, 78 p.
- Statistical design for research. New York, Wiley, 1987, 267 p.
Magyarul: Kutatások statisztikai tervezése. Budapest, Statisztikai, 1989, 251 p.
- Statistical methods for agricultural surveys. Rome, FAO, 1989.
- Questions/answers (1978–1994) from the Survey Statistician. Paris, 1995, 71 p.
- Selected papers. Ed. by Steven Heeringa and Graham Kalton. Hoboken, Wiley, 2003, 356 p.