Már 1220 szócikk közül válogathatsz.

Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Hiperinfláció
Verzió: 1  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2009-08-28 17:03:08
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A hiperinfláció szélsőségesen magas [infláció]t jelent. Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy a havi [árszínvonal] több, mint 50%-kal emelkedik. Ennek következtében a pénz, mint fizetőeszköz nem tudja ellátni az értékmérő, a csereeszköz és a vagyontartó funkcióit. Az elértéktelenedett pénznem helyét gyakran egy idegen ország valutája, valamilyen áru (só, liszt, dohány), vagy arany veszi át.
A hiperinfláció a gazdaság összeomlásának egyik jele. Az állami bevételek nagymértékben csökkennek, mivel az [adó] megállapítása és beszedése között eltelt idő alatt a kiszabott összeg [reaálérték]e drasztikusan zuhan.
A hiperinfláció kialakulásának leggyakoribb oka, hogy az állam a felmerülő kiadásokat már nem tudja sem a bevételekből, sem pedig hitelekből fedezni, így kénytelen növelni a pénzkibocsátást (vagyis egyre több pénzt nyomni). Azonban ha nincsen megfelelő mértékű fedezet a kiadott pénz mögött, akkor az elértéktelenedik és inflációt okoz. Az infláció miatt a bevételek reálértéke tovább csökken, növelve ezzel a már meglevő hiányt. Az állam kénytelen lesz még több pénzt kibocsátani, ami még tovább fokozza az inflációt. A folyamat tehát önmagát gerjeszti, bizonyos körülmények között (pl. válságban) nehéz megakadályozni elmélyülését. A kormányzati kiadások csökkentésével és adóemeléssel mérsékelhető a magas bevétel iránti igény.

százmillió b.-pengőA történelem legnagyobb mértékű inflációja Magyarországon zajlott le 1945. vége és 1946. júliusa között. A legmagasabb havi infláció 1946. júliusában volt, mértéke 1,900,000,000,000,000%-os (4.19*1016%) volt, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946-ban került forgalomba a világ legnagyobb névértékű bankjegye 100,000,000,000,000,000,000 [pengő] (1020, százmillió b.-pengő) névértékkel. Az adó és postai befizetésekhez létrehozott adópengő 1946. január 1-jén egyenlő volt egy pengővel, július végére egy adópengő 2,000,000,000,000,000,000,000 (2*1021) pengőt ért, árfolyamát naponta állították rádiós bejelentés alapján. Amikor 1946. augusztusában bevezették a forintot, a forgalomban levő magyar bankjegyek összege ezredrészét érte egy [amerikai dollár]nak. A pengő és a forint átváltási aránya 1946. augusztusában: 400 ezer kvadrillió pengőért (4*1029) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.









Patikapédia Jógapédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Mammutmail Webfazék
egyészségügyi enciklopédia jóga gyakorlatok, tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár nagy fájlok küldése online receptek