A [Corrado Gini]? olasz [közgazdász]? által bevezetett Gini-index egy közgazdasági [mérőszám]?, ami a [statisztika]?i eloszlások egyenlőtlenségeit méri.
Leginkább a [jövedelem]? és a [vagyon]? eloszlásának mérésére használják, ahol a törvényesen szerzett javak a társadalom egyes csoportjai közötti megoszlását jelöli.
A Gini-index 0 és 1 közötti értéket mutat, ahol a 0 érték a tökéletesen egyenletes eloszlást, az 1 az egy pontra koncentrálódást jellemzi, tehát nagyobb értékéhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.
Másképpen fogalmazva a 0 a teljes egyenlőséget, az 1 a teljes egyenlőtlenséget (ha minden egy emberé) mutatja.
A Gini-indexet gyakran százalékos skálára számítják át, ilyenkor értéke 0-100-ig terjed.
A Gini-index számítása:
A vizsgált eloszlás és az egyenletes eloszlás Lorenz-görbéjének eltérésén alapuló számítás, ahol a Gini-index megegyezik a két görbe közötti, és az egyenletes eloszlás görbéje alatti terület hányadosával.
A [Lorenz-görbe]? megadja, hogy például a jövedelem esetén az adott országban törvényesen megszerzett jövedelem mekkora százalákával rendelkezik lakóinak hány százaléka.
A Gini-index hibái:
- Több ország összehasonlítása során fokozottan ügyelni kell, hogy a Gini-index kiszámítása azonos felosztáson alapuljon, hiszen durvább felosztás esetén kisebb, míg finomabb felosztás esetén nagyobb egyenlőtlenséget kapunk eredményül.
- Amennyiben a felosztás durvább, adatvesztés következhet be, mivel a finomabb felosztás olyan egyenlőtlenségeket is figyelembe vesz, amik a durvább felosztáskor nem észlelhetők.
Fokozottan figyelni kell a kiszámítás módjára, annak háttértartalmára, hiszen ezek ismerete nélkül csupán a Gini-index ismeretében téves következtetések vonhatók le. Például a CIA és az United Nations listája alapján Magyarország Gini-indexe a skandináv országokéhozl hasonló, az ott élő emberek mégis sokkal magasabb színvonalon élnek. Ennek egyik oka a Magyarországon a források által nem fenntartható szociális háló, melyet erős politikai akarat támogat.