Giffen-javak

A mikroökonómiában Giffen-javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyek kereslete azonos előjellel regál az ár változására.
Tehát ha nő a jószág ára, akkor az iránta támasztott kereslet is nőni fog. Ugyanígy ha csökken a jószág ára, akkor a keresletben is csökkenés fog bekövetkezni.
Például a vagyonosabb fogyasztók a drágább árú jószágokhoz a magasabb minőség képzetét is társítják, így ha növekszik az adott jószág ára, akkor jobb minőséget fognak társítani hozzá és növekszik a jószág iránti kereslet is. Ugyanígy ha csökken az adott jószág ára, akkor a vagyonosabb fogyasztók a minőség romlását feltételezik és csökken a keresletük a jószág iránt.
A javak keresletének ilyen nemű mozgását Robert Giffen skót közgazdász fedezte fel Írország szegényeit tanulmányozva a 19. század második felében. A vizsgált jószág a burgonya volt, amely árának növekedése esetén az iránta támasztott kereslet is emelkedett. Amikor pedig csökkent az ára, akkor a kereslet is csökkent iránta. A furcsa keresleti mozgás oka, hogy a burgonya "alaptápláléknak" számított, így amikor csökkent az ára, akkor a lakosságnak lehetősége nyílt más élelmiszereket is beszerzni, mint például húst, ami csökkentette a burgonya iránti keresletet. Amikor pedig növekedni kezdtek a burgonyaárak, akkor a fogyasztóknak kevesebb pénzük maradt egyéb élelmiszerekre és a kieső élelmiszereket is burgonyával pótolták.