A Mark Zuckerberg által alapított, jelenleg a világ legnépszerűbb közösségi oldalát működtető Facebook 2012. május 18-án bocsátotta kereskedésre részvényeit, mely lépéssel az internetes cégek eddigi legnagyobb tőzsdei bevételére, nagyjából 16 milliárd dollárra számítottak a vállalatnál.
A tőzsdei bevezetést megelőző médiafigyelem és várakozások fokozták az érdeklődést, így az eredeti tervekhez képest 25 százalékkal több részvényt dobtak piacra - összesen 421 milliót a korábban jelzett 337 millió helyett - 38 dolláros kibocsátási áron. A kibocsátás után Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató 31 százalékos részesedést tartott meg a cégben.
Az óriási érdeklődés nagy vételi hullámot indított meg a kibocsátás napján, ennek is betudható, hogy azóta több peres eljárás is indult a Nasdaq ellen a kereskedelmi rendszer tökéletlensége miatt adódó vételi problémák miatt.
A május 18.-i kibocsátás első negyedórájában 13 százalékkal értékelődött fel a részvény, 42,5 dollárra. A későbbi csúcsa 45 dollár volt, aztán a részvényárfolyam kisebb-nagyobb megszakításokkal határozottan gyengült. Mélypontját június 5.-én érte el, amikor néhány centtel 26 dollár alá került az ár.
Negyven nappal a kibocsátás után az árfolyam 33 dolláron állt, de a részvénypiac legnagyobb szereplői − köztük a vezető aláíró szerepét betöltő Goldman Sachs, valamint a JP Morgan, a Morgan Stanley és több más bank − szerint 33 dolláros árfolyamon még vásárolni kell a Facebook papírjait. Ők optimistán, egy éven belül 42-45 dollár környékére várják az árfolyam alakulását.
