Életjáradék

Járadéknak nevezzük azokat a jövedelmeket, amikért a kedvezményezettnek nem kell tevőleges tevékenységet végezni.
Az életjáradék fogalma lefedi
- az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradékot,
- biztosítók által járadékbiztosítási szerződés alapján a biztosított részére élete végéig rendszeresen (havonta) fizetett összeget, (amelynek mértéke a befizetési időszak hosszán és a befizetett összegek nagyságán múlik)
- tárgyi vagyon (általában ingatlan) tulajdonosi jogának átruházására irányuló szerződést, melyben a kötelezett fél vállalja hogy a tulajdonjogért cserébe a kedvezményezett részére rendszeres pénzellátást, vagy más, ezt helyettesíthető dolog rendszeres, vagy időszakonként visszatérő szolgáltatást nyújt.

Erre az utóbbi pontra épülnek a bankok életjáradék célú termékei.

Az életjáradék termék bankonként változó feltételekkel kínált pénzügyi lehetőség, melyben a szerződő ügyfél általában egy nagyobb összegű kezdeti kifizetéshez és havi rendszeres jövedelemhez juthat ingatlanának tulajdonjogáért cserébe. A járadék folyósítása mellett a bank életjáradéki szerződés keretében vállal kötelezettséget arra, hogy biztosítja az ügyfél élethosszig tartó haszonélvezeti jogát és az életjáradéki jog ügyfél javára történő bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Az ügyfél így a lakását ennek megfelelően továbbra is használhatja, és rendszeres jövedelmet élvez.

Az életjáradék összege szabadon felhasználható, előre meghatározott célhoz nem kötött.

Az új Polgári törvénykönyv kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy az életjáradék ellenében átruházott lakás tulajdonosának halálával ne szűnjön meg a fizetési kötelezettség. A szerződés megfelelő rendelkezései esetén az életjáradék az örökösöknek is jár.